Tavalyhoz képest nem változott lényegesen a Magyarországon telelő sasok száma - derült ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerkesztőségünknek küldött jelentéséből.
A 241 felmérő mintegy 11.500 négyzetkilométert járt be, lefedve a legjelentősebb sastelelőhelyeket, így az állomány nagy részét sikerült számba venni. Az országban 530 rétisast, 230 parlagi sast, 7 szirti sast és 6 fekete sast regisztráltak a résztvevők.
A magyar puszták és vizes élőhelyek megfelelő telelőhelyet biztosítanak a környező országokból érkező sasok számára, amelyet számos gyűrűzési adat bizonyít. Nálunk telelnek többek között parlagi sasok Szlovákiából, rétisasok az északi (skandináv és balti) populációkból. Ezért is nagyon fontos, hogy elejét vegyük az egyre gyakoribbá váló madármérgezéseknek és lelövéseknek. Az MME legutóbb egy hete adott hírt két mérgezett parlagi sasról, amelyekkel 50-re emelkedett a faj ismert mérgezett egyedeinek száma.
Szintén mérgezésekről panaszkodott Lelkes István festőművész, a Vásárhely környéki madárvilág szakavatott ismerője is. Elmondása szerint, a ragadozómadár mérgezések legtöbbje tudatos emberi cselekedet, ami teljesen érthetetlen. A jelentésről elmondta, a Dél Alföldön az elmúlt húsz évben szinte megduplázódott a kerecsensólyom populáció. Örvendetesen nőtt a rétisasok száma is. Jelenleg 236 fészkelő egyed ismert.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület jelentése a sasok mellett az összes többi hazánkban telelő ragadozómadarat is számba vették. Az év madarának választott egerészölyv volt a leggyakrabban megfigyelt faj 5.183 példánnyal. Kékes rétihéjából 997-et, vörös vércséből 679-et, gatyás ölyvből 316-ot, karvalyból 121-et, a kerecsensólyomból 42-t, kis sólyomból 28-at, vándorsólyomból és héjából 17-et, pusztai ölyvből 13-at, vörös kányából pedig 4-et számoltak össze. Érdekes módon a nálunk télen ritkán megfigyelhető, vonuló barna rétihéják (38) is viszonylag nagy számban mutatkoztak.
Lelkes István a barna rétihéja Dél-alföldi előfordulásáról azt mondta, már az is felmerült, hogy sok év után engedélyezik a vadászatát, de szerencsére a téma lekerült a szaktárca napirendjéről.
Kapcsolódó cikkünk:
Az egerészölyv lett 2012 madara
