A WWF Magyarország szerint az invazív akác természetvédelmi szempontból veszélyes fafaj, csak védett területeken kívül, megfelelő szabályozás mellett termeszthető.

„Európában hazánk az egyik legtöbb akácossal rendelkező ország. Változatos, honfoglalás kori tájaink helyét ma ültetvényszerű, telepített akácosok foglalják el, amelyekben nem képes megélni az őshonos növény- és állatvilág. Az akác jelenléte, spontán terjedése a természeti területeken jelentős és egyúttal költséges problémát jelent" – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdővédelmi Programjának vezetője.

A (WWF) Természetvédelmi Világalap bejelentésének hatására országos felháborodás és seregnyi közlemény volt a válasz. A legújabb kezdeményezés szerint a magyar akác és akácméz hungarikummá nyilvánítását kérő dokumentumot írtak alá az Akác-koalíció tagjai.

Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő, mint az Akác Koalíció nagykövete szerint az együttműködők legfontosabb teendője annak megakadályozása, hogy az Európai Unió betilthassa az akácot. Az erről szóló viták a következő évre is áthúzódhatnak, s ezzel párhuzamosan az év második felében megkezdődik az unió erdészeti stratégiájáról szóló dokumentum vitája is.

A januárban létrejött, szakmai és érdekvédelmi szervezeteket, tudományos műhelyeket és felsőoktatási intézményeket tömörítő Akác-koalíció célja a hungarikummá nyilvánítás mellett, hogy fellépjen azokkal az uniós és hazai törekvésekkel szemben, amelyek az akác korlátozását, esetleges kiirtását eredményezhetik.

Gyuricza Csaba, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar dékánja arra hívta fel a figyelmet, hogy senki nem akarná száműzni például Hollandiából a termesztett tulipánt, vagy a hazánkban szintén nem őshonos kukoricát, rozst, zabot, őszi búzát. A fehér akác alapvetően a magyarok fája – mondta.

Hozzátette, az európai összterületen belül az akácállománynak több mint a fele Magyarországon található, és fontos szerepet tölt be hazánkban több területen is. A dékán emlékeztetett arra, hogy ha például az 1700-as években nem telepítik be, akkor az Alföld bizonyos részei ma már teljesen elsivatagosodtak volna.

A hungarikummá nyilvánítási kérelemhez mások mellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, az Országos Erdészeti Egyesület, a SZIE, a Nyugat-magyarországi és a Debreceni Egyetem, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége csatlakozott, valamint kézjegyével látta el Glattfelder Béla.