
A több évtized alatt eddig végzett kisebb-nagyobb munkálatok közül most kiemelkedik egy grandiózus rehabilitációs terv amely uniós forrásból valósul meg.
Mártély kiváló szakmai kapcsolatot ápol az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósággal (Ativizig), a Kiskunsági Nemzeti Parkkal. Ennek is köszönhető a kiemelt figyelem. Mintegy 46 hektáros területről van szó. Jelentős nyaraló és kirándulóhely.
A Tisza szabályozásával, 1887-1892 között a falu mellett, illetve határában két levágott holtág keletkezett, az egyik a Mártélyi Holtág. Az 1971 óta védett, hazánkban sorrendben a harmadik – de első ártéri – tájvédelmi körzete a mártélyi.
Évtizedekig kedvelt üdülőhely volt, amely az idők folyamán sokat veszített népszerűségéből. Ennek egyik oka a holtág változó vízminősége
Már 2002-ben egy felmérés szerint a holtág legnagyobb problémája az eliszaposodás és a rucaöröm elburjánzása volt. A változások, fejlesztések egyik kardinális kérdése éppen a rucaöröm. Kiváltó oka a kánikula mellett a pangó, vagy alig mozgó folyóvíz. Gyérítése évtizedek óta visszatérő próbálkozás, nem oldható meg amatőr módszerekkel, csak kisszemű halászhálóval lehetséges, majd a partra húzott rucaöröm konténerekbe kerül.
Talán kevesen tudják a furcsa helyzetet, hogy a rucaöröm védett, vagyis néhány évvel ezelőtt a helyi horgászegyesület megállapodást kötött a Kiskunsági Nemzeti Parkkal, amely engedélyezi a rucaöröm – mindössze - 40 %-os gyérítését.
Így aztán előfordult az utóbbi években - részben a globális felmelegedésnek is köszönhetően - szinte az egész szezonban a vízfelületet teljes egészében beterítő rucaöröm riasztotta el a turistákat, fürdőzőket. A rucaöröm másik károkozása, hogy nem kap elég oxigént a víz, amely az élővilágra van hatással.
Időről időre a kékalga elszaporodása nyomán elrendelt fürdési tilalom is tetézte a gondokat.
A víz szennyezettségéről is szót kell ejteni, amit egy 2015-ös beruházás részben megoldott, amelynek nyomán a mártélyi szivattyútelepre érkező tisztított szennyvíz és csapadékvíz nem a holtágba, hanem a meghosszabbított Darvasszék−Mártély csatorna segítségével az élő Tiszába folyik.
A több évtized alatt végzett kisebb-nagyobb munkálatok közül most kiemelkedik egy grandiózus rehabilitációs terv, amely uniós forrásból valósul meg és a projekt célja a belvízbiztonság növelése a Dél-Alföldön.
A munkák elvégzésére kiírt tenderre a legjobb ajánlatot a szegedi Délép Zrt. tette, amely a kecskeméti Ékisz Építőipari Kft.-vel társulva nettó 1 milliárd 989 millió forintért elnyerte a megbízást. (Információink szerint több, az egyes szakterületeken nagy tapasztalattal bíró alvállakozó cégek bevonásával.) A szerződéseket január 25-én írták alá, vagyis a közbeszerzésen győztes vállalkozásoknak mostantól számítva 24 hónapjuk van a munkák teljesítésére.
A 46 hektárnyi területen végzendő munkálatok közül az egyik leglényegesebb, hogy 150 ezer köbméter iszapot távolítanak el holtágból.
A terv a Holt-Tisza és a hozzá vezető csatorna kotrása mellett számos zsilip, szivattyúállomás építését és műtárgy rekonstrukcióját, illetve kialakítását foglalja magában, többek között 80 méteres szakaszon terméskővel megerősített partvédelmet kell kiépíteni. Egy erdei tanórahelyet, kezelőutat és csónakkikötőt is létrehoznak.