A következő napokban ismét tanúi lehetünk hazánk egyik legkülönlegesebb természeti csodájának, a tiszavirágzásnak.

Az idei kedvező időjárási viszonyok miatt a rajzás a megszokottnál korábban kezdődött. 

A tiszavirág hazánk egyik védett rovarfaja. Ez a nagyméretű kérész életének jelentős részét – akár három évet is – lárvaként tölti a folyó medrében, majd egyetlen napra emelkedik a víz felszínére, hogy párosodjon és biztosítsa a faj fennmaradását. Ezt követően rövid időn belül elpusztul.

A tiszavirág rendkívül érzékeny a víz minőségére, ezért jelenléte a folyók egészséges állapotának egyik fontos jelzője. Európa legtöbb vízfolyásából már eltűnt, napjainkban elsősorban a Tiszán, valamint néhány mellékfolyóján – így a Körösön és a Bodrogon – található meg.

A védett faj állományát veszélyezteti a horgászati célú jogellenes gyűjtés és pusztítás. A tiszavirág természetvédelmi értéke egyedenként 10 000 forint. A jogszabályok értelmében tilos a védett állatok élő vagy elhullott példányainak gyűjtése, befogása, elpusztítása, valamint a rajzás szándékos megzavarása. A jogsértők szabálysértési vagy akár büntetőeljárásra is számíthatnak.

Különösen fontos, hogy a vízen közlekedők is körültekintően járjanak el. A rajzás szándékos megzavarása, például kisgéphajóval történő belehajtás a kérészek tömegébe, természetkárosításnak minősülhet.

A természeti érték megóvása érdekében a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság munkatársai a természetvédelmi őrökkel, a polgárőrség vízi tagozatával és a halászati őrökkel együttműködve fokozott ellenőrzéseket végeznek a rajzás időszakában.

Mi is az a tiszavirág?

A tiszavirág (Palingenia longicauda) a legnagyobb európai kérész; 2,5-3,8 cm-es, a fehér farksertéivel 12 cm hosszú is lehet. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek. Egy nőstény általában 7-8000 db petét rak a víz felszínére. A megtermékenyített peték a fenékre süllyednek, kikelnek, majd az aljzatba és a partoldalba fúrják magukat és az iszap szerves korhadékával táplálkoznak. Az egyedfejlődésük 3 évig tart, s közben kb. 20-szor vedlenek. A kifejlett kérészek három év múltán emelkednek fel a víz felszínére. A tiszavirágok ezután kezdenek el repülni, párosodnak, majd elpusztulnak.

A tiszavirág (Palingenia longicauda) egyedeinek tömeges megjelenését és a folyó fölötti násztáncát hívja a népnyelv tiszavirágzásnak.