A hazai régészet kimagasló eredményeihez Hódmezővásárhely két jelentős eszmei és anyagi értékkel bíró érmelelettel járult hozzá. A Tornyai János Múzeumban tartott előadáson ezúttal az aranyági lelettel ismerkedhettünk meg.
Régészeti szempontból nagyon komoly leletnek számított, amikor Hódmezővásárhely külterületén, Aranyágban az 1930-as években megtalálták az államalapítás korából származó egyik legjelentősebb numizmatikai leletet – mondta el a Tornyai János Múzeum Korok, kultúrák, lelőhelyek című régészeti sorozatának szerdai előadója. Kovács Enikő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktorandusz hallgatója, a Magyar Nemzeti Múzeum segédmuzeológusa, numizmatikusa arról is mesélt, hogy a Szegedi Tudományegyetem 1933. évi ásatását készítették elő, amikor a másfélezer ezüstpénzre bukkantak a régészek.
Az egyenként fél gramm tömegű és 17 milliméter átmérőjű, az államalapítás idejéből és az azt követő hetven évből való érmék rendkívül jó állapotban maradtak ránk. Szerepelnek rajtuk a királyok nevei – amelyek segítettek a származási kor meghatározását –, valamint a keresztforma. A lelet legkésőbbi érméin pedig látható a Salamon királyt sematikusan ábrázoló alak.
Számokra azért nem volt szükség, mert akkoriban csak dénárokat, illetve az ezek felét érő obulusokat vertek. Azt, hogy akkoriban mennyit is értek a pénzek, azért nem tudjuk pontosan, mivel az első hazai árakat tartalmazó jegyzék az érmék készülte utánról, a tizenkettedik század végéről származik. Azt azért elmondhatjuk, hogy az ezerötszáz dénár komoly értéknek számított.
Kapcsolódó cikkünk:
Hat és fél kiló arany egy tanya mellett
