Kultúra, oktatásEmlékezés a második Magyar Köztársaságra

2016. február 1., hétfő
 
Emlékezés a második Magyar Köztársaságra

"A nemzetgyűlés most határozni fog, a történelem pedig ugyanúgy fog ítélni a mi elhatározásunk felett... " - mondta Slachta Margit szerzetesnővér, nemzetgyűlési képviselő a köztársaságtörvény 70 évvel ezelőtti parlamenti vitájában egyetlen ellenvéleményként.

 

 

 

 

A Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvénycikk február 1-jén lépett hatályba: eltörölte a királyság intézményét és Magyarországot köztársasággá nyilvánította. A második Magyar Köztársaságról és annak megítéléséről rendeztek tanácskozást az Emlékpontban február elsején.

 

A magyar jakobinusoktól induló, majd a kossuthi emigrációban hangsúlyosabban megjelent köztársasági gondolat 1918-19 fordulóján rövid időre öltött testet a "minden más országtól független és önálló népköztársaságban". A második világháborút követően a baloldal részéről ‑ a szovjet megszállási övezet más országaihoz hasonlóan ‑ vetődött fel az államforma megváltoztatása, melynek törvényjavaslatát a magyar nemzetgyűlés közjogi és alkotmányjogi bizottsága 1946. január 28-án tárgyalta, majd 29-én a parlament elé terjesztették azt. A kormánypártok által támogatott javaslattal szemben a Mindszenty József bíboros vezette katolikus egyház a történelmi államforma, a monarchia mellett állt ki. A nemzetgyűlési vitában egyedüli ellenzőként Schlachta Margit amellett foglalt állást ‑ beszédét durva és gúnyos bekiabálásokkal zavarták meg ‑, hogy a hatalom nem a népnek tartozik elszámolással, hanem a mindenhatónak kell számot adni annak felhasználásáról. "Egy ezeréves megszentelt múlttól szakítjuk el az országot. A jövő felelőssé fog tenni minket elhatározásunkért.” - mondta az első női képviselő.

 

A nemzetgyűlés 1946. január 31-én elfogadta az 1946. évi I. törvénycikket, amely kimondta a királyság intézményének eltörlését és Magyarországot köztársasággá nyilvánította. A szavazást követően azonnal hatályba is lépett a köztársasági törvény. Napra pontosan hét évtizeddel ezelőtt a nemzetgyűlés közfelkiáltással Tildy Zoltán, kisgazda miniszterelnököt, református lelkészt választotta a (második) Magyar Köztársaság (első) elnökévé.

 

A hódmezővásárhelyi Emlékpont február 1-jei konferenciáját Miklós Péter, a közgyűjtemény vezetője nyitotta meg.

Antal Tamás, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense az 1946. évi I. törvény létrejöttéről, a köztársasági eszme jeles hódmezővásárhelyi képviselője, Nagy György (1879-1923) életpályáját vázolta fel Zeman Ferenc, az Emlékpont történésze.

Az erdélyi születésű ügyvédet a Kossuth-hagyomány tisztelete és a '48-as eszmékhez való ragaszkodás vonzotta az 1910-es években Hódmezővásárhelyre. Innen indult el 1911. október 14-én a Magyar Köztársaság című folyóirata, melynek megjelenési napja ‑ minden hónap 14-én ‑ a Habsburg trónfosztás napjára (1949. április 14.) emlékeztetett. A Nagy György alapította Országos Köztársasági Pártot alig egy éves működést követően törvénnyel tiltották be, de politikai hitvallását ‑ a köztársaság nyílt követelése nélkül ‑ a Kossuth Lajos Pártban, és újságaiban a Kossuth Lajos Lapjában, majd a Kossuth Zászlóban vitte tovább. 1918 novemberében Nagy György, mint a Nemzeti Tanács jegyzője olvasta fel az Országház kupolatermébe azt a néphatározatot, amely kihirdette a magyar (nép)köztársaság megalakulását.

Az Emlékpont tanácskozásának záró előadását Hajagos Csaba, a Katona József Múzeum történésze tartja Kordonok nélkül címmel az 1990. augusztus 18–19-én megrendezett kecskeméti nyitott repülőtér programról.

 

Olvassa el ezt is!

Fegyvert, s vitézt énekeltek - Horthy Miklós életútja

Fegyvert, s vitézt énekeltek - Horthy Miklós életútja

A rend történetét kutató helytörténész 14 olyan személyt azonosított be Hódmezővásárhelyen, akik arany vitézségi éremben részesültek az első világháború folyamán.
Három éve hunyt el Szalay Ferenc

Három éve hunyt el Szalay Ferenc

2013-ban a hódmezővásárhelyi művészvilágot nagy veszteség érte, amikor életének 82. évében elhunyt Szalay Ferenc Munkácsy-díjas festőművész. Képekkel!
Gazdag volt a vásárhelyi Múzeumok Éjszakája

Gazdag volt a vásárhelyi Múzeumok Éjszakája

Hat helyszín, tizenöt program, különleges tárlatvezetések, előadások, kincskereső játék és koncert is várta az érdeklődőket. Összefoglaló.
Tűzgyújtási tilalom

Tűzgyújtási tilalom

Az elmúlt napok kánikulája és a csapadékhiány jelentősen növelte az erdőtüzek kockázatát, ezért Csongrád-Csanád vármegyékben a  tűzveszélyes időszakot hirdetnek ki.

 

És ezt már olvasta?

Tram train menetrend változás
Tram train menetrend változás Július 7-től augusztus 17-ig a Szegedi Közlekedési Társaság (SZKT) villamospálya felújítást végez Szeged belvárosában.
 
Szelektív hulladékgyűjtés Vásárhelyen 2025-ben
Szelektív hulladékgyűjtés Vásárhelyen 2025-ben

II. félév. A heti kukaürítés nem változott, de most már havi két alkalmmal van a szelektív hulladékszállítás.

 

 
144 műalkotás az Alföldi Galériában
144 műalkotás az Alföldi Galériában Akár egy második, szintén országos színvonalú tárlat is összeállhatna, azonban az Alföldi adottságai ennyi alkotásban maximalizálják a  művek mennyiségét.
 
Szabadtéri tűzesetek - idén már csaknem két és félszer több
Szabadtéri tűzesetek - idén már csaknem két és félszer több Az elmúlt napokban, hetekben jelentősen megnőtt a szabadtéri tűzesetek száma. 99%-át emberi tevékenység, emberi gondatlanság okozza.
 
Diplomaátadó a Mezőgazdasági Karon
Diplomaátadó a Mezőgazdasági Karon A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara 68. Diplomaátadó Ünnepi Tanácsülését tartja július 4-én. A 35 végzett hallgatóból négyen külföldiek
 
Családi események Hódmezővásárhelyen 2025
Családi események Hódmezővásárhelyen 2025 2025. 23. hét. Mindannyiunk élete egy csepp a végtelen óceánban... De mi más az óceán, mint ezen cseppek sokasága, amit valami távoli egység mégis összefog...
 
Egy kátyú életveszélyes fejsérülést okozott
Egy kátyú életveszélyes fejsérülést okozott Hódmezővásárhelye Kishomokon a Vitéz utcában egy elektromos rollerrel közlekedő nő az éjszakai sötétségben nem vette észre a kátyút.