Bár volt néhány méltatlankodó befütyülés, de furcsa módon tapssal fejeződött be Élthes Eszter beszéde, amelynek lényege, hogy bejelentette – és majd a következő közgyűlésen hivatalosan is – hogy visszavonja a Bessenyei-díj névhasználati jogát a várostól.
A beszédében először a város szülöttének, Bessenyei Ferencnek a magyar kultúrában betöltött szerepét méltatta, majd elmondta, hogy az idei díjak odaítélését és azok körülményeit nem fogadja el.
Mint mondta, Bessenyei Ferenc özvegyeként, szellemi hagyatékának örököseként nem engedheti meg, hogy a 20. század második felének legnagyobb színészének nevét bármilyen politikai csoportosulás, bármely hatalom a saját céljaira, reklámozására használva, nevével visszaéljen. Sajnos az elmúlt hónapokban Vásárhely polgárai és önkormányzata úgy döntött, hogy a városban továbbra is dúló ádáz politikai csatározásokat tovább folytatja, és ebből a Bessenyei-díjat sem hagyják ki. Ez nem méltó Bessenyei Ferenc szellemiségéhez, aki soha nem politikai célokért, hanem az egyetemes örökérvényű igazságokért és a magyar nép kulturális felemelkedéséért harcolt. Ezért, úgy döntött – mondta Élthes Eszter – hogy (a legközelebbi közgyűlésen hivatalosan is bejelentve) a várostól visszavonja a díj névhasználati jogát.
Bár volt néhány méltatlankodó befütyülés, de furcsa módon tapssal fejeződött be Élthes Eszter beszéde, amelynek végén elhagyta a BFMK épületét is.
Ezt követően folytatódott az ünnepi díjátadó, amelynek két díjazottjáról külön cikkünkben olvashat.
Élthes Eszter lépése meglepetést keltett, azonban nem árt tudni, hogy Bessenyei Ferenc emlékének őrzőjeként, sokszor nehezményezi, ha nem a szája íze szerint történik publikálás néhai férjéről, illetve többször előfordult, hogy tiltakozott, ha valamelyik országos, vagy regionális írott, vagy elektronikus sajtó nem az özvegy elvárásainak megfelelően eleveníti fel Bessenyei Ferenc életét, munkásságát.
Így volt ez Hódmezővásárhelyen, ahol a díj meghirdetésének, odaítélésének folyamatában mindig talált valami kivetnivalót. Folyamatosan tagja (volt) a bíráló bizottságnak.
Mint ismeretes, a város méltó emléket állított a kétszeres Kossuth-díjas szülöttének, amikor a Petőfi Sándor Művelődési Központ nevét megváltoztatta. Nemcsak a központ lett Bessenyeiről elnevezve, hanem 2008-ban Bessenyei Díjat is alapított a város – saját finanszírozásban -, magas összegű pénzdíjjal. Alig két évvel az első díj átadását követően – Élthes Eszter lobbizása eredményeként – 2012-től a díjra már az egész országból lehetett felterjeszteni, a nettó 500 ezer, majd 2018-tól a nettó másfél millió forinttal járó díjra.
2011-ben Bessenyeiné Dr. Élthes Eszter azt nyilatkozta a Vásárhelyi Híreknek: „Hiányérzettel megyek Vásárhelyre a Bessenyei Díj idei átadására."
Abban az évben a közismerten vehemensen érdekérvényesítő hölgy komoly vitába került – az azóta elhunyt – Földvári Lászlóval, aki ’Mikor a színészek beértek a városba, megszólaltak a harangok’ címmel írt színháztörténeti könyvet, amely tisztelgés a vásárhelyi színjátszás nagyszerű korszaka előtt. A vita tárgy az eltérő adatok mellett, a Ferrári Violetta által 1989. június 24-én egy ünnepségen felolvasott levélben csúcsosodott ki. Részletek ITT!
Élthes Eszter néhány évvel később azt is nehezményezte, amiért viszonylag olcsón árulták azt a vásárhelyi parasztházat, ahol Bessenyei Ferenc nevelkedett. Részletek ITT!
Az általa említett közgyűlést megelőzve, a díj névhasználat megvonásának éppen a díjátadóra időzített bejelentése vajon milyen etikai kérdéseket vet fel a lokálpatrióta vásárhelyiekben, akik jól ismerik, és javaslataikkal el is ismerik Berei Erzsébet és Dratsay Ákos eddigi több évtizedes zeneművészeti tevékenységét.
