A magyar felsőoktatásról szóló jogszabályt vizsgálják Brüsszelben, hogy kiderüljön: sérti-e a személyek szabad áramlásának alapelvét, illetve a korai iskolaelhagyók arányának csökkentését célzó közösségi célkitűzéseket - tudta meg a BruxInfo.

A közösségi célkitűzésekkel is szembemehet és uniós jogszabályt sérthet a magyar felsőoktatási törvény, amely az államilag finanszírozott tanulóknak írna elő kötelező magyarországi munkavégzést - értesült a BruxInfo bizottsági forrásból. Az uniós hírekkel foglalkozó portál úgy tudja, hogy a tavaly októberben elfogadott jogszabályt és az azt kiegészítő januári kormányrendeletet már vizsgálja is az Európai Bizottság, az oktatási EU-biztos pedig az aggályait már meg is osztotta a kormánnyal.

A lap értesülései szerint a bizottság szerint fennáll a veszélye annak, hogy a törvény sérti a személyek szabad áramlásának európai elvét, illetve szembemehet a korai iskolaelhagyók arányának csökkentését célzó uniós célkitűzéssel is. Az EU-ügyekért felelős magyar külügyi államtitkár hétfőn több uniós biztossal találkozott, akikkel az aktuális és problémás magyar ügyekről tárgyalt. Androulla Vassiliou EU-biztos szóvivője a BruxInfónak elmondta, a bizottság attól tart, hogy "az oktatási rendszerben bekövetkezett változások káros hatással lehetnek a korai iskolaelhagyók számának csökkentésére, és egyre több képzetlen munkanélkülit juttathatnak a piacra". Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a testület jogi szolgálatai már január közepén megkezdték a magyar jogszabályok jogi vizsgálatát.
Az elemzést több főigazgatóság végzi, hiszen több szempontból (foglalkoztatási és oktatási) is aggályosnak ítélték a törvényt és a kormányrendeletet.

Az Unió által vitatott törvény és a kiegészítő rendelet előírja, hogy az új felsőoktatási finanszírozási rendszerben, aki államilag finanszírozott képzésben szerzi a diplomáját, annak a diplomázást követő 20 éves periódusban bármikor legalább kétszer annyi időt kell eltöltenie Magyarországon, mint amennyi ideig a tanulmányait végezte.