Várhatóan csökkenni fog a szúnyoggyérítés hatásossága, mert ettől az évtől megszűnt a repülőgépes permetezés Magyarországon. Az Európai Unió, a 2010-ben beszüntetett kullancsirtáshoz hasonlóan, a környezetre károsnak ítéli a légi irtást.
Erről a Katasztrófavédelem is tájékoztatatott: "A megelőző években légi kezeléseket is alkalmaztak, azonban a légi kijuttatásra a szúnyogirtó készítmények engedélye lejárt, így a továbbiakban ezt a technológiát csak járványügyi veszélyhelyzet esetén, az országos tisztifőorvos egyedi hozzájárulásával lehet használni."
Vagyis idén csak földi kémiai melegköd képzéssel történik a gyérítés. Ez részben állami feladat, részben az önkormányzatok finanszírozzák a menetrendtől eltérően szükségessé váló védekezést.
Mártély üdülőterületén földi kémiai védekezés elvégzésére került sor június 26-án a napnyugta utáni időszakban.
Hódmezővásárhely területén pedig június 29-én a napnyugta utáni időszakban kerül sor a melegködös irtásra.
A földi kémiai irtás során felhasznált készítmény: Deltasect 1,2 ULV plus. A készítmény kijuttatott formájában kizárólag rovarokra van káros hatással, melegvérű állatokra, emberre nem veszélyes és a környezetet sem károsítja.
Érdemes megjegyezni, hogy a Katasztrófavédelem települési menetrendjében több megyével együtt, idén június végéig még nem volt szúnyogírtás Csongrád-Csanád megyében. (Eddig 10 megyében lévő településeken, összesen több mint 43 ezer hektáron volt védekezés. Április 30-tól kezdődően a legnagyobb részt a Duna vonalán található településeken végeztek irtást.)
A melegebb égöv változatos betegségeit terjesztő szúnyogok a melegedő kontinensen észak, így hazánk felé terjeszkednek, illetve a világkereskedelem révén behurcolt egyedek nem pusztulnak el. Több betegséget is diagnosztizáltak az utóbbi években:
A Nyugat-nílusi láz és a szarvasmarhákat veszélyeztető kéknyelv-betegség már jelen van az országban.
Az Olaszország és Albánia után Franciaországban is feltűnő, afrikai eredetű Chikungunya-lázat is terjesztő ázsiai tigrisszúnyogot (Aedes albopictus) 2019-ig 19 európai országból mutatták ki.
Európa mediterrán térségeiben is egyre gyakoribb a Dengue-, más néven csonttöréses láz.
A maláriát alig néhány évtizede, 1959-ben számolták fel Magyarországon, de a kórokozót terjesztő maláriaszúnyog-fajok ma is élnek hazánkban. Ezek állománya azonban relatív alacsony, csak bizonyos fajaik embervér-kedvelők, és ami a legfontosabb, jelenleg nem hordozzák a váltólázat okozó Plasmodium nembe tartozó egysejtű kórokozót, ami 18 C° alatt nem szaporodóképes.
Magyarországon is feltűnt a kutyák szúnyogcsípéssel terjedő szívférgessége; Szeged térségének egyes részein a kutyaállomány fertőzöttsége már elérte a 10%-ot 2016-ra.
