Van aki a Pünkösdöt a Belvárosi Templomban, van aki a Kopáncsi Tanyamúzeumban ünnepelte. Ám a szakemberek állítását igazolta a Vásárhelyi Hírek facebookos felmérése, amelyben 14-18 év közötti fiatalokat kérdeztünk meg, tudják-e mit ünnepelünk Pünkösdkor. A 20-ból 14-nek fogalma sem volt róla.
Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, neve a görög pentekosztész „ötvenedik” szóból ered. Az 50 nap a zsidó vallásból származik. Ők ünnepelték az aratás, az első gyümölcsök, majd később a Tízparancsolat adományozásának ünnepét. Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra.
A magyar pünkösdi szokásokban a keresztény szokások keveredtek az ősi, pogány szokásokkal, a már meglévő pogány hagyományokra épültek rá a keresztény elemek, és olvadtak össze egy ünneppé.
Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepelték pünkösdöt. Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek. Majd lángnyelvek jelentek meg, melyet szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre: megteltek Szentlélekkel. Előállott Szent Péter és prédikálni kezdett. Sokan megértették beszédét, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.
A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az úgynevezett Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője.
A középkorban a Szentlélek eljövetelét megelőző szél zúgását kürtökkel, harsonákkal utánozták.
A lángnyelveket égő kócok jelképezték, melyeket a templom padlásáról eresztettek alá a hívek közé. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.
Pünkösdi királyt a fiatal fiúk közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. A pünkösdi király megválasztása után egy évig "uralkodott", azaz ő parancsolt a többi fiúnak, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.
Szokás volt pünkösdi királynét is választani a falubéli kislányok közül. A "királynő" feje fölé kendőből sátrat formáltak a többiek, így járták sorba a falu házait, ahol rózsát, virágot hintettek az udvarra. Énekeltek, táncoltak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak.
Étkezési szokások Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Az ünnep hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokásos a báránysült, a báránypaprikás. A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának gyógyító hatása volt.
Pünkösdi jelképek például a pünkösdi rózsa, amit a mosdóvízbe szoktak szórni, hogy mindenki egészséges legyen. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.
Egy másik jelkép a fehér galamb. A templomban sok helyen a Szentlélek jelképeként fehér galambokat engedtek szabadon. Nyírfaágat, gyümölcságat és bodzát tettek pünkösdkor a házakra, az istállókra, hogy távol tartsák maguktól az ártó, gonosz szellemeket.
