A Nemzeti Összetartozás Napjához kapcsolódóan rendez rendhagyó történelemórát az Emlékpont június 7-én, csütörtökön 14 órától, amelyen Vincze Gábor történész-muzeológus tárja a diákok elé Trianon kálváriájának fontabb stációit, beszél a békediktátum következményeiről, valamint szóba kerülnek a Trianonhoz kacsolódó legendák és történelmi tévhitek is.
Kilencvenkét évvel ezelőtt, 1920. június 4-én a versaillesi Nagy-Trianon palotában kényszerítették az antant hatalmak Magyarországra azt a békediktátumot, melynek következtében a Magyar Királyság elveszette területének közel háromnegyedét, lakosainak kétharmadát és idegen államok fennhatósága alá került több mint hárommillió magyar. A hétfői hódmezővásárhelyi Trianon-megemlékezés szónokaként Vincze Gábor történész
kiemelte, hogy minél több fiatallal kell megismertetni a történelmi tényeket, mert a téma kapcsán ma is nagy a zűrzavar a fejekben. Az Emlékpont történésze fontosnak tartja, hogy a diákok pontos képet kapjanak azon – nem szükségszerű - történelmi folyamatokról, amelyek végkifejlete volt az 1920. június 4-i esemény. A magyar kormány nevében ekkor látta el aláírásával Benárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd követ a Párizstól néhány kilométerre lévő Trianon kastélyban a 14 részből álló békeszerződést.
1918 november-decemberében Magyarországot olyan ideákat és légvárakat kergető politikusok irányították, akiket történelmi felelősség terhel azért, hogy Magyarországot "felnégyelték" - állítja Vincze Gábor. A világháború befejezését követően a kis létszámú és szervezetlen román illetve cseh csapatok gyakorlatilag ellenállás nélkül vonultak be Erdélybe és a Felvidékre. A történész példáként említi meg, hogy a Kolozsvárra bemasírozó románok között elvétve láttak a helyiek olyanokat, akiknek csizmája lett volna. Ekkor még meg lehetett volna menteni a magyarlakta területeket - hangsúlyozza Vincze Gábor, aki szerint Trianon legnagyobb tragédiája az, hogy a mai fiatalok nincsenek is tisztában azzal, hogy például a Székelyföldön magyarul beszélnek!
Kapcsolódó cikkünk:
Zsarolók és megzsaroltak – interjú Vincze Gáborral
