Idén is megelevenednek a Márton-napi hagyományok, amelyeket  Magyarországon  részben a gazdasági évet lezáró ünnepként is számon tartottak. Ezután már a Karácsony előtti böjtre készültek az emberek, ezért volt fontos, hogy még egy nagy lakomán mindenki jóízűt ehessen.

Fotó: VH archív

A november 7-én délelőtt a Tájházban felidézik Szent Márton legendakör t. Majd kemencében sült libát és libazsíros kenyeret lehet kóstolni. A  gyerekek pedig kipróbálhatják milyen volt a tollfosztó asszonyok munkája annak idején. De azért az újbort sem felejtjük el megkóstolni.

Ez lesz a kilencedik alkalom, hogy a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ  Márton-napi programot szervez. Tavaly Sonkoly Ágnes főszervező elmondta: „Mindig igyekszünk feleleveníteni a népi hagyományokat, nem csupán a jó hangulat miatt, hanem azért is, hogy az utánunk következő generációnak is átadhassuk.”

Honnan is ered?

A legenda szerint a libák segedelmével tours-i püspökké emelt Márton kárpát-medencei tisztelete a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza. Szent Márton a középkori Európa egyik legnépszerűbb szentje, így a katonák, a szerzetesek és a püspökök is védőszentjüknek tekintették. Abban, hogy a magyar királyok patrónusa, Magyarország védőszentje lett több tényezői is közrejátszott. Egyrészt a bencés hagyomány szerint Márton a pannonhalmi várhegy alatt lévő településen született 316-ban vagy 317-ben egy római tribunus (elöljáró) fiaként. Ezen hagyomány egyik magyarázata annak is, hogy legkorábban létrehozott és egyben az elsőként, 996-ban alapított magyarországi bencés monostor és apátság védőszentjéül Szent Mártont választották. Az utóbbi évtizedekben bebizonyosodott, hogy Márton szülőhelyeként említett Savaria település a mai Szombathellyel azonosítható.