Az aktív ellátás megszüntetését, illetve további intézmény-összevonást javasol tucatnyi helyen a kórházfenntartó az egészségügyi ellátórendszer átalakításához készült munkaanyagban.

Szakmai fórumokon jó ideje beszélnek a kormány tagjai az egészségügy szükségszerű átalakításáról, a kihasználatlan kapacitások átcsoportosításáról, a szakmaspecifikus centralizációról, célzott átszervezésekről, az alapellátás és járóbeteg ellátás erősítéséről. Minderről eddig nem került nyilvánosságra konkrétum, most azonban egy friss munkaanyagból több részletre is fény derül: az például, hogy a javaslata készítői megszüntetnék az aktív kapacitást azokban az intézményekben, amelyekben nincs elég orvos.

Az anyag készítői megjegyzik: valódi átalakításra akkor van esély, ha a változtatások nemcsak az Állami Egészségügyi Ellátóközponthoz tartozó intézményeket, hanem az egyetemeket, a szakrendeléseket, illetve az alapellátást is érintik. Azt javasolják a kormányzatnak, hogy a tervezett átalakításokkal gondolják újra a betegutakat, a beutalási rendet is, valamint az orvosi egyetemek szerepét. Mint írták, javaslataik, az átalakítások eleve kudarcra vannak ítélve, ha a tervezett lépésekhez nem társulnak jelentős források, és a rendszer fenntarthatósága tovább romlik. Több intézménynél ezért először befektetni, felújítani kell, és csak aztán lehet változtatni.

A munkaanyag megyékre lebontva javasol változtatásokat, osztálymegszüntetéseket, vagy összevonásokat. Például a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ - Hódmezővásárhely-Makó mintájára - több megyében is javasolja az intézmények összevonását.  Az egyik lényegi szempont szerint tervezet megszüntetné a párhuzamosságokat.

A Dél-Alföldi térségben a most négy helyen lévő szülészetből a szentesit és a hódmezővásárhelyit tartanák meg, a többi helyen olyan kevés a szülés, hogy az veszélyezteti a betegbiztonságot is. Ebben a régióban tovább csökkentenék a gyermekágyak számát.