A magyarság összetartozását és az 1920-as trianoni döntés igazságtalanságát hirdető ereklyés országzászlót avattak vasárnap Hódmezővásárhelyen, a Szent István téren.

Fotó: MTI-VH

Kövér László, az Országgyűlés elnöke az ünnepségen úgy fogalmazott: országzászlóink ma azt hirdetik, hogy a nemzetépítő magyar állam érdekében az elmúlt négy esztendőben folytatott csatáinkat közösen megnyertük, és mindannyian készen állunk az újabb küzdelmekre, senki érdekét nem sértve, de a magyarok érdekeiért mindig következetesen kiállva.

"Apáink és nagyapáink a két világháború között félárbocra eresztették az országzászlókat, így jelezték a 20. század első évtizedei által a magyarságra mért csapás súlyát. Mi, mai magyarok a 21. század első évtizedeiben félárbocról ismét a legmagasabbra vonhatjuk országzászlóinkat, így jelezve: túléltük a 20. század csapásait, megerősített bennünket mindaz, ami nem tudott elpusztítani és összetartozásunk erősebbnek bizonyult mindannál, ami szétválasztani akart bennünket" – mondta a házelnök.

Kövér László úgy fogalmazott, az egykor emelt országzászlók helyreállítása jelképes bizonysága annak, hogy a szeretet mindig erősebb a gyűlöletnél, az emlékezés a felejtésnél, s ha hiszünk a zászlóinkban, mindig képesek leszünk újjáépíteni mindazt, amit mások leromboltak.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, a térség országgyűlési képviselője emlékeztetett arra, hogy nyolcvan évvel ezelőtt, 1934 pünkösdjén Hódmezővásárhely polgárai a nemzeti összetartozásra és a közösségbe vetett hitre figyelmeztető országzászlót állítottak a Kossuth téren. A második világháború után az országzászlót lerombolták, szovjet hősi emlékművet emeltek a helyén, amelyet 1956-ban a hódmezővásárhelyiek eltüntettek.

Lázár János a nemzeti összetartozás legszebb szimbólumának nevezte, hogy 2014-ben az országzászló felállítása négyszáz hódmezővásárhelyi adományozónak köszönhető.

Mint ismeretes, a Nagy Attila szobrászművész tervezte emlékmű elkészítését és felállítását a Liszt Ferenc Ének Zenei Álatalános Iskola előtti parkosított részen a 400 helyi lakos 2 millió forintjából és a Nemzeti Kulturális Alap 5 millió forintjából finanszírozták.

Kapcsolódó cikkünk:

Régi új, vagy új régi – Vita a vásárhelyi Országzászlóról