„A Nemzeti Erőforrás Minisztérium 5 millió forinttal hozzájárul a hódmezővásárhelyi Országzászló felállításához. Ezzel kiegészül a 362 magán- és jogi személy által adományozott másfél millió forint”, mondta április 11-én tartott sajtótájékoztatóján Benkő Zsolt települési képviselő.
Képeinken az vásárhelyi Országzászló 1934-ben
Bejelentette, megalakult a 8 fős bizottság, amely megvitatta a helyszínt és a emlékmű rekonstrukcióját. Benkő Zsolt arról is beszélt, a legutóbbi, április 5-i közgyűlésen az Országzászló felállításáról beterjesztett indítványt a Jobbik nem szavazta meg, amit ő személy szerint következetlenségnek tart, hiszen éppen a Jobbik volt az amely a kezdetek óta szorgalmazta az Országzászló felállítását Hódmezővásárhelyen.
„Tartózkodásunk oka, hogy a 362 adakozó nem a Szent István térre felállítandó, az eredetihez képest más kinézetű Országzászlóra adta a másfél millió forintot, hanem a 2010-ben jóváhagyottra” mondta Dombi-Kiss László a párt helyi elnöke és Nagy-György Anna képviselő.
A Vásárhelyi Híreknek kifejtették, a 2010. márciusában hozott közgyűlési határozat szerint a város az Országzászlót visszaállítja eredeti formájában, amelynek helyszínéül a Cseresnyés Kollégium és a Magtár által határolt téren, a Bakay-kút helyét választotta. Nagy-György Anna szerint a Hódmezővásárhely Városáért Közalapítvány 2010. március 29-én tartott kuratóriumi ülésén eldöntött gyűjtés során a 362 adakozó, az akkor meghatározott helyszínre és az eredeti Országzászló felállítására adakozott. És nem a most március 26-i ad-hoc szakértő bizottság által javasolt új helyszínre, a Szent István térre és új koncepciójú emlékműre.
Mint azt mindketten hangsúlyozták, a Jobbik szerint az Országzászló méltó helye az eredeti helyszínen, a Kossuth téren lenne, azonban a 2010-ben meghatározott helyszínnel is készek a kompromisszumra.
A trianoni békediktátumot követően kialakult országzászló mozgalom az elcsatolt területek visszaszerzésének fontosságára kívánta felhívni a figyelmet. 1925-ben kezdeményezték először, hogy minden település állítson fel egy olyan emlékművet, amelyen a gyász jeleként félárbocon lengene a nemzeti lobogó. Ehhez elsőként 1928-ban Budapest, majd a következő években összesen 1100 település csatlakozott. Hódmezővásárhelyen 1934. május 20-án pünkösd vasárnapján avatták fel az országzászlót a Kossuth téren, mintegy 10 ezer ember részvételével. Az avatáson József főherceg, a volt szegedi 46. közös gyalogezred volt parancsnoka is részt vett.
A vasbeton elemekből álló építményt 1956-ban lebontották, olvasható Kovács Ferenc tanulmányában, aki a hódmezővásárhelyi Országzászló történetét aprólékos gonddal feldolgozta és a Szeremlei Társaság Évkönyvében publikálta. (Azóta könyv formájában is hozzáférhető. A szerk.)
