Elmerengő idős embereket, a látványon elgondolkodó középkorúakat, megrendült fiatalokat örökített meg a Vásárhelyi Hírek fotósa. Megnyílt a Rákosi-korszak börtöneit bemutató kiállítás.
Fotók: Damó Adrienn (VH)
Nem kell nagy empátia, hogy érezzük - az akár meg is érinthető - eredeti bitófának milyen üzenete van a múltból, írtuk a napokban, amikor a kiállítás installálásának utolsó simításaira meghívták a sajtót.
Valóban a kiállítás megnyitóján részt vettek közül sokan közvetlenül is szembesülhettek az eddig olvasmányokból, filmfelvételekből ismert korszakról, ami a történészek szerint is a 20. század legsötétebb időszaka volt. Az az évtized, amelyet Rákosi Mátyás neve fémjelez. Már 1945-től kezdődően megteltek az ország börtönei, internáló-, és kényszermunkatáborai politikai foglyokkal, majd a kiépülő kommunista diktatúra börtönné változtatta az egész országot, mondta május 17-én délelőtt a kiállítás megnyitóján Kónyáné dr. Kutrucz Katalin, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató-helyettese.
Árva László, az Emlékpont szakmai vezetője emlékezésre kérte a jelenlévőket, a kiállításhoz közvetlen hódmezővásárhelyi kötődésű személyekre, akik a kommunizmust megdönteni szándékozott Fehér Gárda vezetői voltak. Blahó Jánost és Kovács Istvánt halálra ítélték és 1951. március 30-án kivégezték.
A kiállítás középpontjában egy rekonstruált zárka található, részben eredeti, a szegedi Csillagból származó tárgyakkal, zárkaajtóval, vasággyal és stokival. A Rákosi-diktatúrában politikai okokból kivégzettekre egy eredeti bitófa emlékeztet. A megnyitó után, többen egy-egy szál fehér rózsát helyeztek el a bitófa falépcsőjén, emlékezve a koncepciós perek kivégzettjeire.
A tárlat nem csak az ötvenes évek büntetés-végrehajtásáról ad körképet, hanem a cím kétértelműségének megfelelően felidézi azt is, ahogy Rákosi Mátyás a Csillagbörtönben raboskodott a harmincas években. Az előbb 8 és fél évre, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Rákosi kivételesen jó elbánásban részesült a Csillagban. A kiállításon egy priccs és Rákosi Mátyás alakját idéző bábú illusztrálta a körülményeit, és mint megtudhattuk: zárkája egész nap nyitva volt, szabadon járkált írnoki helye és a cella között. Időnként a politikai foglyokkal párttaggyűlést tartott, és frakciózás címén kizárta azokat, akik kifogásolni merték, hogy a többiektől eltérően a csomagját nem osztotta meg a rabtársai között. Feltűnően sok pénze volt, és ügyvédje útján állandó kapcsolatban volt Moszkvában lévő rokonaival. Rákosi 1940 október végén egy államközi megállapodás értelmében a Szovjetunióba távozhatott, majd 1945 január végén tért vissza Magyarországra. Hogy aztán közel egy évtizeden át börtönné változtassa az országot.
A börtönök világát megidéző kiállítás szeptember közepéig látogatható.
Kapcsolódó cikkünk:
Borzongató tárgyak (Kattintson!)