Aki szombaton délelőtt közel ment a francia rendszámú Citroen kacsához, különleges szagot érezhetett. A sokat megélt, sok-sok kilométert „megevett”, sokféle országutat koptatott autó alkatrészeinek sajátos szagát árasztotta. „35 ezer kilométer van benne” válaszolta a Vásárhelyi Hírek kérdésére Peggy Mamann.
Fotók: VH
„Ennyi kilométer egy viszonylag új autónál is nagyon jónak számít”, hitetlenkedtünk. „Igen, csak hogy ezt a 35 ezret az elmúlt 11 hónap alatt tettük bele” mondta mosolyogva az angolul jól beszélő párizsi hölgy. Társa Guillaume Durieux nevetve hozzátette, „meg ne kérdezze mennyit futott összesen, mert mi sem tudjuk, annyiszor ment már körbe a kilométeróra”.
A kissé viharvert Citroen kacsa – „leánykori nevén” – Citroen 2 CV egyenesen Indiából érkezett. A párizsi kalandorok (képünkön) egyéves utazásuk során hazafelé tartanak, de mindenképpen útjukba akarták ejteni a hódmezővásárhelyi Sajti márkakereskedés mára nemzetközi hírűvé vált 11. Országos Találkozóját. „Nagyon szeretünk emberekkel megismerkedni, erről szól kettőnk élete, amelyben örök partner az autónk,” mondta Guillaume Durieux. „Egyúttal, mielőtt tovább mennénk Párizs felé, le kell cserélni a gumiabroncsokat” mutatott a valóban szinte tükörsimára kopott kerekekre. Persze nem ez volt az oka, hogy nem ez az autó nyerte a Legszebb kacsa díjat, július 28-án délelőtt Hódmezővásárhelyen a Kossuth téren a Citroén Találkozó kiállításán. Inkább a legirígylésre méltóbb díjat kaphatta volna meg, ha lett volna ilyen kategória.
A Legszebb Kacsa címet a Budapestről érkezett Tamás Gábor és családjának autója nyerte (képünkön a kék-fehér autó). A zsűri tagjai mindent mérlegeltek, amikor döntöttek a „pesti kacsáról”. Nem lehetett őket megtéveszteni! Pedig volt aki próbálkozott! Az egyik, egyébként szintén csinos kacsa első lökhárítójára kétoldalt mini virágosládával (képünkön) próbáltak a bírálóbizottság romantikus lelkületére hatni, sikertelenül!
A Legrégibb kacsa díj odaítélésénél még a szubjektív benyomások sem voltak befolyásolók, hiszen döntött a kor. Ezúttal a közel 60 kiállított jármű között az 1968-as kacsa vitte el a pálmát. Gazdáját a díj átadásakor megkérdezték, miért szereti a kacsáját. „Mert a világ legszebb autója! Mert egy istennő” jött a tömör válasz. Arra a kérdésre, hogy nem gondolkodott már azon, hogy lecserélje a 44 éves autót, gazdája majdnem sértődötten kijelentette: „Aki ilyent vezet nem gondolkodik más autón.”
Hasonlóképpen vélekedhet a találkozó résztvevőinek nagy része is, hiszen sok autót már a tizedik találkozón is láthattuk. Így aztán 11 órától, legtöbbjük remek helyismeretével konvojban végigjárták a várost, majd visszatértek Mártélyra, ahol gazdag programokkal folytatódik a háromnapos Országos Találkozó.
A Citroen kacsák és társaik pedig addig szép csöndben megpihennek, miközben egymásnak biztosan azzal kérkednek, kit mennyire szeret a gazdája. Mi pedig tudjuk: ez nem kacsa!
