Garázdaság vétségében mondták ki bűnösnek Szegeden László Petrát, az operatőrt, aki Röszkénél menekülteket rugdosott, és az erről készült videó elterjedésének köszönhetően a fél világ felháborodását magára vonta. László, aki a biztonsága érdekében távolból, kamera segítségével vett részt a saját tárgyalásán, sírt és "rettenetes" félelemre hivatkozott. 

A Szegedi Járásbíróság a tegnap nem jogerősen bűnösnek mondta ki László Petrát garázdaság vétségében, ezért őt 3 év próbaidőre próbára bocsátotta.

A nem jogerős ítélet tényállásának lényege szerint László Petra 2015. szeptember 8-án az N1 TV főszerkesztőjének az utasítására  munkatársával Röszke külterületén, a tömeges bevándorlással összefüggésben elrendelt rendőri biztosításról és az intézkedéssel érintett személyekről forgatott.

A vádlott a helyszínre érve észlelte, hogy ott pontosan meg nem határozható, nagy számú kül- és belföldi televíziós társaság képviselői, rendőrök és rendőri intézkedéssel érintett személyek voltak jelen. A vádlott és munkatársa a helyszínen felvételeket készítettek, melynek befejezését követően munkatársa az addig rögzített felvételekkel az intézkedéssel érintett terület mellett leállított gépjárműhöz távozott, azok összevágása érdekében.

László Petra a helyszínen maradt, és a rendőri intézkedés alól magát kivonó személyről készített felvételt oly módon, hogy a rendőrsorfalnak hátat fordított. Ekkor a rendőrökkel szemben álló, intézkedés hatálya alatt álló személyek kitörtek a sorfal mellől, és futásnak eredtek, akik közül egy férfi lendületében a vádlottat vállánál elsodorta. László Petra balra lépett, megfordult és a vele szemben érkező fiatal férfit jobb lábával, talppal lábszáron rúgta, majd a mögötte futó kislányt térd magasságban, jobb lábfejével megrúgta. 

A kijelölt várakozási helyet elhagyó, rendőri intézkedéssel érintett személyek közül a Készenléti Rendőrség egyik járőre megfogta egy gyermekével kezében, a vádlott irányába futó férfi hátizsákját, aki kiszabadította magát, azonban a visszatartására tett kísérlet eredményeként egyensúlyát veszítette, amikor a vádlott hátrafelé lépett, bal lábát a férfi haladási irányába emelte. (Ennek, az elgáncsolásnak tűnő mozdulatnak videófelvétele váltotta ki az első negatív reakciókat. A szerk.)

A bíróság indoklása szerint a vádlott ezen, társadalmi normákkal nyíltan szembehelyezkedő, személyes ok nélküli, hivatásával szemben elvárt társadalmi elvárásokkal ellentétes, ezáltal kihívóan közösségellenes cselekményével két, rendőri intézkedéssel érintett személlyel szemben sérülést nem eredményező, erőszakos magatartást tanúsított, amely alkalmas volt arra, hogy a jelen lévőkben és a tudósításokat nyomon követőkben megbotránkozást, felháborodást váltson ki.

Azt kétséget kizáróan megállapítani nem lehetett, hogy a vádlott bal lába elérte az intézkedéssel érintett személy lábát, mint ahogy azt sem, hogy e személy ennek eredményeként esett rá a kezében lévő gyermekére.

A bíróság ítélete vonatkozásában az ügyész 3 nap gondolkodási időt tartott fent az esetleges fellebbezés bejelentésére, míg a vádlott és védője egyezően felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést, így az nem emelkedett jogerőre.