
















































Tavaly 45, idén csak eggyel kevesebb pár táncolt a HISZK Eötvös József bálján, de a Fekete Sas nagyterme pont ennyi táncossal kényelmesnek bizonyult.
Fotók: VH
Almási István polgármester köszöntő szavai és a szokásos virágcsokrok átadása után Földes Gyula tánc- és illemtanár, aki jól ismert a tradíciók iránti ragaszkodásáról, egyenként mutatta be a párokat, igaz idén egy kicsit lendületesebben. A hozzátartozók hangos éljenzésével tarkított bemutatkozás után, közel háromnegyed órás, klasszikus táncokból összeállított koreográfiát láttunk.
„Földesi Gyulánál félrelépni nem lehet!” A háttérből kipirult arccal idén is végigdirigálta a táncosokat, bátorítva a néha mégis „félrelépőket.” Koreográfiájával idén sem tagadta meg önmagát: menettánc helyett dinamikus, sok forgatással kombinált klasszikus lépéskombinációkra épített táncokat láttunk. A végén megkérdeztük, vajon koncepció volt, hogy a standard táncok szinte valamennyi lépését látni lehetett? Földesi tanár úr sűrűn bólogatott, sőt azt mondta, ezek a fiatalok most legalább igazán megtanulhattak táncolni. Életük során bármikor hasznát veszik majd.
A szülők közül is sokan örömmel látták, hogy nagykorúvá vált gyermekük milyen jól mozog a táncparketten. A mozgásból pedig volt bőven: kezdődött Elvis Presley ’Árva bús éjszakán’ című örökzöldjével, majd végigvonult egy hasonlóan nagy slágerekből álló egyveleg, míg eljutottunk Michael Jackson Billie Jean-jéig, ami a sok magasba lendülő fehér kesztyűs kezektől, a lendületes zenétől fergeteges hangulatot teremtett. A szinte egymásba fonódó zenéknek itt aztán hirtelen vége szakadt és jött az elmaradhatatlan csárdás.
Az idei eddig lement középiskolás bálokhoz szokott szemünk, újabb ruhakölteményekre csodálkozott rá. Most még több csipkebetéttel megbolondított ruhát láttunk, amitől finom és légies volt a lányok látványa. Talán az sem mellékes, hogy az előző bálokhoz képest kiemelkedően sok karcsú lány volt, amitől a báli ruháikban még elegánsabbnak hatottak.
A bálozó lányok között ezúttal elenyésző volt az estélyi jellegű földig érő ruha, viszont kimagaslóan sokan voltak térd feletti, testhez tapadóban. A lányok jó alakját hangsúlyozó ruhák, egyetlen hátránya, vigyázniuk kell, hogy fel ne csússzon, ezért nem igazán illik bennük nagyokat lépkedni, arról nem is beszélve, hogy az igazi gond akkor van, ha az üldögélés után hirtelen fel kell állni. Az összlátványhoz, a feltűnően gazdag fantáziával megáldott hajba valók is hozzájárultak. Domináltak a strasszal díszített különlegességek, de igen sok szép élővirágot, például orchideát is láttunk, amit egyébként az utóbbi egy-két évben a divatlapok is élénken ajánlanak.
Hogy az utóbbi évekhez hasonlóan sajnos ismét érzékelhetően miért volt kevesebb bálozó, arról a családok anyagi helyzete adhat választ, igaz a bál hangulatából ez nem volt érezhető. Minden diák a családtagjaival, hozzátartozóival együtt töltött este emlékét viszi magával az életbe, azét amikor végzősként a Fekete Sas parkettjén táncolt, majdnem felnőttként.
Kapcsolódó cikkünk: