A cég forrásbevonás hiányában nem zárja ki a gazdasági ellehetetlenülését. A gondokat tetézi, hogy az alaptőke leszállításáról nem tudtak dönteni a Zrt. közgyűlésén.
Az Alföldvíz Zrt. 131 településen szolgáltat, Békés és Csongrád-Csanád megye nagy részén ez a cég biztosítja az ivóvizet, Hódmezővásárhelyen is és az agglomeráció településein is.
Tavaly júniusban részletes cikkben írtunk arról, hogy az Alföldvíz Zrt. beszámolójából kiderült, hogy nincs rózsás helyzetben a vállalat, ugyanis a korábbiaknál jóval nagyobb veszteséget produkált, 2018-ban 425 milliós veszteséget könyvelhettek el.
A térség sok településén még 2014-ben vette át a szolgáltatást, amikor a törvény megszabta, hogy mennyi lakost kell kiszolgálnia egy vízműcégnek. Így a vállalathoz azóta hatalmas terület tartozik, a közművezetékei után fizetett adó jelentősen terheli a szolgáltatót.
Súlyos terhet jelent az Alföldvíz Zrt.-nek az ivóvízminőség-javító programban alkalmazott új víztisztítási technológiák üzemeltetése: 2016-ban ez 102, 2017-ben 112, 2018-ban pedig 154 millió forintba került. A béremelés, amelyet 2018-ban hajtott végre a cég, és amelynek a folytatása elmaradt, összesen 330 millióval dobta meg az Alföldvíz Zrt. költségeit.
A bajt tetézi, hogy a válság miatt a cég vezetése a tulajdonos önkormányzatok korábbi közgyűlési döntésére alapozva olyan pénzügyi szigorító intézkedéseket hozott, amelyek az amúgy is alacsony dolgozói juttatásokat csökkentették, ez viszont a munkavállalóknak elfogadhatatlan.
Több tüntetést is volt a szakszervezet indíttatására. Például tüntettek (a kományfő rezidenciájánál) a Karmelita kolostornál, de az ágazatban dolgozó közel 22 ezer munkavállaló többször írt levelet is Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben kifejtették, hogy „értetlenül kénytelenek szemlélni azt a szakmaiatlan ámokfutást, ami az ágazatot éri. Ám többszöri megkeresésükre sem kaptak választ a kormányfőtől.
A Vásárhelyi Hírekben írtuk 2014-ben, hogy 8,17 százalékos részvényese az Alföldvíz Zrt.-nek Hódmezővásárhely önkormányzata. Az ivóvíz-szolgáltató cég 2014-ben tartott közgyűlése hozzájárult, hogy a város 24 ezer 225 darab részvényt vásároljon, 15 ezer 269 forintos kibocsátási névértéken, összesen tehát 370 millió forintért.
Az Alföldvíz Zrt. 131 településen lát el víziközmű szolgáltatási feladatokat, 541 ezer ember ellátását biztosítva. Legnagyobb tulajdonnal, 32,8 százalékkal Békéscsaba rendelkezik; az állami tulajdonrész 28 százalékos.
Az Alföldvíz Zrt. januárban 1,713 milliárd forintos alaptőke-emelési kéréssel fordult a tulajdonos önkormányzatokhoz a működéshez szükséges forrás megteremtése érdekében, ám a kérést forrás hiányában a részvényesek elutasították. Egyébként a Hódmezővásárhelyi önkormányzatnak a rá eső tulajdoni hányad szerint több mint 50 millió forinttal kellett volna hozzájárulnia.
A társaságnál 2017 nyarán arra számítottak, hogy többségi állami tulajdonba kerülnek, ám az akkori, június végi közgyűlésen az állam részéről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. visszavonta 1 milliárd 700 millió forintos tőkeemelési szándékát, így nem változott a tulajdonosi szerkezet.
A tulajdonosok többsége tartózkodott az Alföldvíz Zrt. a szeptember 25-én tartott közgyűlésén, ahol a cég mérlegbeszámolójának elfogadása és a társaság alaptőkéjének leszállítása volt a két fő napirendi pont. Várhatóan november közepéig újabb közgyűlést hívnak össze.
Mint a közműszolgáltató közleményben írja, a tulajdonosok többsége a cég mérlegbeszámolójának elfogadásakor tartózkodott, így a szavazás érvényes, de eredménytelen volt. Az alaptőke leszállításának alapja és feltétele a mérlegbeszámoló elfogadása volt.
A jelenlévő tulajdonosok kifejezték szándékukat arról, hogy még tárgyalni kívánnak az Alföldvíz Zrt. további működéséről.
A Békés, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyékben szolgáltató Alföldvíz a pénteki közgyűlési előterjesztésben azt írta: nem látnak más gazdasági megoldást a társaság tőkeszerkezeti egyensúlyának helyreállítására, mint a 3 milliárd 815 millió forintos alaptőke leszállítását 2 milliárd 564 millióval veszteségrendezés érdekében 1 milliárd 251 millió forintra. Emellett 555 darab, összesen 7 millió 770 ezer forint névértékű saját részvényét bevonná és törzsrészvényét 9 ezer 400 forinttal 4 ezer 600 forintra csökkentené.
Az előterjesztéshez csatolt mérlegbeszámoló-tervezet szerint az üzemi tevékenység eredménye 2019-ben 647,8 millió forint veszteség; az adózott eredmény mínusz 2,7 milliárd forint. A cég jegyzett tőkéje 3,8 milliárd, saját tőkéje 1,7 milliárd, azaz a saját tőke a veszteség miatt az alaptőke kétharmadára csökkent, ami az alapszabályba és a polgári törvénykönyv előírásaiba is ütközik.
Az előterjesztés szerint a cég forrásbevonás hiányában nem zárja ki a gazdasági ellehetetlenülését.
