Halmágyi Pál a makói József Atilla Múzeum igazgatója a Pulitzer-kultusz 100 éve Makón (1911-2011) című könyvét mutatták be március 28-án a hódmezővásárhelyi Emlékpontban.
Fotók: VH
A sajnálatosan szerény érdeklődés mellett megtartott beszélgetésen Pulitzer Józsefről igen sok érdekességet és eddig a köztudatban eltérő életrajzi momentumokat ismerhetett meg a közönség. Mint képeinken is látható Halmágyi Pál és Blazovich Péter, az Emlékpont igazgatója gazdagon illusztrált beszélgetéséből egy színes életút tárult fel. Pulitzer József, világszerte ismertebb nevén Joseph Pulitzer 1847-ben az alföldi városban látta meg a napvilágot egy zsidó terménykereskedő, Pulitzer (vagy Politzer) Fülöp és egy vallásos osztrák római katolikus anya gyermekeként. Az ifjú József katonai pályára szeretett volna kerülni, de gyenge egészsége és látása miatt többször visszautasították. Végül Hamburgban az amerikai hadsereg felvette. 1864 nyarán, 17 évesen kivándorolt, és az északiak oldalán részt vett az amerikai polgárháborúban. A háború után St. Louis-ban telepedett le, ahol 1868-ban egy német nyelvű napilapnál állt munkába. Az újságírói karrierrel szinte egyszerre indult politikai pályája: belépett a Republikánus Pártba és 22 éves korában, 1869-ben Missouri Állam közgyűlésébe választották. Pulitzer ambícióit nem elégítette ki sokirányú érdeklődése, 1872-ben újabb ismeretlen terepre lépett és üzletember lett. Több újságot megvett és ezeket egybeolvasztva máig sikeres lapokat alapított. Sikerei csúcsára vakon, megromlott egészséggel érkezett. 65 éves korában Charlestonban hunyt el.
Az általa alapított Pulitzer díjat a Columbia Egyetem adományozza minden évben 12 kategóriában. Ez az egyik legrangosabb díj, amit a sajtóban tevékenykedők kaphatnak.
