
Május 12-én 13-án és 16-án a 100 éve született Kárász Józsefre emlékezik Hódmezővásárhely.
A város Önkormányzata, a Németh László Városi Könyvtár és a Kárász József Irodalmi Kör centenáriumi ünnepségsorozata hétfőn délután fél négykor az író a Kohán György utcai emléktáblájánál koszorúzással kezdődik. 17 órától Kárász József: Egy régi nyár című könyvének bemutatója lesz a Németh László Városi Könyvtár olvasótermében Medvigy Endre irodalomkutató és Szabó András előadóművész közreműködésével.
Május 13-án 18 órakor a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban, „Édösapám, én hazamék” címmel ünnepi műsorban emlékeznek meg Kárász Józsefről
Május 16-án 17 órakor nyílik Göröngyös úton Kárász József nyomában Vajnai János
grafikai kiállítása Városi Könyvtár előcsarnokában. Megnyitja Ormos Zsuzsanna művésztanár. Közreműködnek a Kárász József Irodalmi Kör tagjai.
Fehér József író, költő a Magyar Irodalmi Lapban azt írta: Közel ötven esztendeje már annak, hogy a Csongrád Megyei Hírlap szerkesztőségéből (ahová véletlenül tértem be) hozzá irányítottak novelláimmal. Én, a gimnazista kisdiák elfogódottam léptem be a nagy vásárhelyi író irodájának ajtaján, s ahogy mosolyogva rámnézett, mindjárt elmúlt minden izgatottságom. Átnyújtottam neki írásaimat és őszinte véleményét kértem. Erre ő meg nyomban hellyel kínált. S olyan tisztelettel vette kezébe novelláimat, mintha legalábbis az írótársa lennék. Miután elolvasta kis munkáimat, szelíden rám nézett, mintha azt mondaná, no, kolléga, és szeretettel sorolni kezdte írásaim erényeit, majd kifejtette javaslatait, mit lehetne esetleg másként megfogalmazni bennük, hogy még jobbak legyenek. (Igazi jó tanár lehetett volna belőle, bár ő inkább a csendes kutatómunkát szerette.) S attól kezdve keresni kezdtem a könyvtár polcain a regényeit, novelláit. Az első könyve, ami a kezembe került a „Tanya” volt. Olyan szeretettel írta meg a béresek, cselédek reménykedő, mégis küzdelmes életét, hogy gyönyörűség volt olvasni. De bármelyik regényét, novelláját vesszük is a kézbe, mindegyikben emberi melegséggel, líraian fogalmaz a parasztságról, a magyar nép azon rétegéről, amelyből ő, maga is származott… - írta visszaemlékezésében Fehér József.
Sipka Sándor egyetemi tanár egyik irodalmi cikkében ezt írta róla: „Kárász József életműve irodalmunk számon tartott értékei közé tartozik. Kezdettől fogva ugyanaz a társadalmi elkötelezettség ösztönzi, mint népi származású pályatársait: hitelesen feltárni a magyar parasztság helyzetét, rámutatni a hatalom birtokosainak embertelenségére, és éreztetni a gyökeres társadalmi-politikai átalakulás szükségességét.”
Grezsa Ferenc irodalomtörténész szerint fontos szerepe volt a nagy vásárhelyi író életében a kálvinista ellenzékiségnek; melyhez nagymértékben hozzájárult középiskolai tanulmányai során a Bethlen Gábor Gimnázium szellemisége. Ez motiválta Kárász Józsefet arra, hogy műveiben ne csak a társadalmi sorshelyzetet, a szituációt ábrázolja, hanem azt a lelkiséget is, ahogyan ebben a kálvinista ellenzéki mozgalomban tevékenykedő ember érez és eszmélkedik.
Tizenhárom regény, két elbeszéléskötet mutatja gazdag írói életútját. Művei nemcsak leíró, dokumentatív értékűek, de lírai hangvételű, emberközeli, lélekábrázoló alkotások is.„ Kárász József prózája rőzseláng, melynél melegedni lehet, és megtalálják benne az emberek a vágyaikat, eszményeiket” – mondotta Grezsa Ferenc az író egyik könyvbemutatóján. Műveit és munkásságát pedig érett gyümölcshöz hasonlította.
Írói munkásságával, sokrétű bibliográfiai tevékenységével idős korára kiérdemelte a Pro Urbe díjat, és Hódmezővásárhely Díszpolgára címet. Lakóházának a falán Erdős Péter domborműve állít emléket neki, Öreg-Kishomokon pedig utca őrzi Kárász József nevét.