Magyarországon ebben a krónikus betegségben szenvedők többsége nem tud állapotáról, pedig több embert öl meg, mint a tüdőrák és az emlőrák összesen.

2014-től a háziorvosok kötelezően gondozzák a krónikus obstruktív tüdőbetegséggel, azaz COPD-vel diagnosztizált betegeket. Európában Magyarország vezeti a COPD halálozási listáját, és ez a betegség felelős az összes halálesetünk 5 százalékáért – több embert ölve meg, mint a tüdőrák és az emlőrák összesen. Már minden tizedik magyar felnőttnél kimutatható a légúti áramlás akadályozottsága, ami COPD-hez vezet.

Magyarországon a krónikus obstruktív tüdőbetegek többsége nem tud állapotáról, ezért a betegség mindössze 20 százalékát diagnosztizálják. A WHO szerint, míg a COPD 1990-ben a 12. leggyakoribb halálok volt a világon, 2030-ra az első lesz. A túlélést gyakran éppen az teszi reménytelenné, hogy a kórt későn diagnosztizálják, hiszen a betegek általában a súlyos tünetek megjelenésekor fordulnak orvoshoz. A helyzetet ugyanakkor javíthatja, hogy az idei évtől a háziorvosokat jogszabály kötelezi a COPD-s betegek gondozására és évente legalább egyszer el kell küldeniük a COPD-vel nyilvántartott beteget légzésfunkciós vizsgálatra.

A Tbc ugyan mára már nem jelent „népbetegséget”, ám előfordulásában jelentős területi egyenlőtlenségek tapasztalhatók Budapesten, Borsodban, Szabolcsban, Hajdú-Biharban, Tolnában és Pest megyében, ahol nagyobb létszámban élnek úgynevezett veszélyeztetett csoportok (hajléktalanok, alkoholbetegek) és jelentős a multi-drog-rezisztens kórokozók száma is.

Népbetegségnek számító egyéb elváltozások is érinthetik a légzőszerveket, például a szénanátha vagy az asztma. Ezek jelentősen rontják a betegek életminőségét, és akár életveszélyesek is lehetnek. A szénanáthás és az asztmás betegek száma tíz év alatt több mint háromszorosára emelkedett. Magyarországon minden ötödik-hatodik ember szénanáthával küszködik, az asztma száz lakosból legalább hármat-négyet érint.