Budapest legexponáltabb belvárosi részén, a Petőfi Sándor utcában a FUGA Építészeti Központban nyílik Dömötör Mihály fotós Requiem egy téglagyárért című kiállítása.
Tavaly a VIII. Vásárhelyi Fotószimpózium apropóján Hódmezővásárhely helytörténetének egyik érdekes helyszínén, a Kovács Testvérek egykori Kutasi úti téglagyárának romos, elhagyatott területén fotózott Dömötör Mihály fotós.
A szegedi Móra Ferenc Múzeum tárgyfotósa, a hódmezővásárhelyi fotósélet egyik vitális személyisége. A Vásárhelyi Fotószimpóziumok rendszeres résztvevőjeként, az elmúlt évtizedekben önálló kiállításaival, illetve a Lucien Hervé Kamera Klub létrehozásával Vásárhely bekapcsolódott az ország fotóművészeti vérkeringésébe. Idén januárban az Emlékpontban mutatkozott be a ’Requiem egy téglagyárért’ című kiállítás, amely Dömötör Mihály blendéjén, „látásmódján” keresztül a művészi élmény mellett, sok vásárhelyit érdeklő, jelentős helytörténeti érdekesség volt.
Ez az anyag látható szeptember 8-tól a FUGA Budapesti Építészeti Központban, amely eddigi 8 éve alatt a hazai építészeti kultúra fontos bemutatkozási helyévé vált.
A 17 órakor kezdődő eseményen Prof. Dr. Gyulai József mond köszöntőt, a kiállítást Szentiváni János fotóművész nyitja meg.
Lőkös Györgyi a vásárhelyi téglagyártás történetével foglalkozó - igen részletes és hiteles - tanulmánya szerint Hódmezővásárhely területén 1848-tól is még a gróf Károlyi család birtokolta a téglaégetés jogát, haszonbérlet formájában évi rendszeres jövedelmet biztosított. 1848 és 1945 között a városban 15 beazonosítható tégla- és cserépégetéssel foglalkozó vállalkozás működött. Ebből gyáripari méretet 7 üzem ért el. Ezek egyike volt a Kutasi úti Kovács Testvérek Téglagyára.
1862-ben Kovács János kőműves mesternek a Szolgabírói Hivatal cserépszín felállítására adott engedélyt. A Külső Gyár 1871-ben, a Belső Gyár 1894-ben épült fel. Ma már kevesen tudják, hogy bár a két gyárat a Kutasi út választotta el egymástól, de azok mégis egy egységet képeztek, mert iparvasúttal, az út alatt 2 alagúttal kötötték össze őket.
Ehhez adalék, hogy Hódmezővásárhelyen különös jelentősége van a téglának. A törökök által felégetett város kő és szikla hiányában égetett téglából épült újjá, a vásárhelyi téglagyárak adták az alapanyagot a Bethlen Gimnázium, a városháza és a bankpalota épülete mellett az árvízvédelmi fal megvalósításához.
