Lehet-e érzelmek nélkül beszélni arról az óvodáról, amelyből 120 év óta hódmezővásárhelyi és környéki gyerekek százai, ha nem ezrei indultak el az életbe, igaz először csak az iskolapadba. Mert azt senki nem vonhatja kétségbe, hogy az óvodai környezeten, az óvónőkön nagyon sok múlik, hiszen jelentősen befolyásolják a kis emberpalánták világhoz való viszonyát.
Erről mind olvashatunk abban a 116 oldalas könyvecskében, amit a Nádor utcai óvoda fennállásának 120 éves évfordulójára állítottak össze, az óvoda története mellett, óvónők, dadusok, szülök és egykori óvodások visszaemlékezéseivel, a múlt felidézésével.
A Vásárhelyi Híreknek ugyanerről beszélt Patócs Anikó, a HTKT Klauzál Gábor Általános Iskola és Óvoda igazgatónője is, aki szerint a jövő záloga a múltban rejlik. „Meg kell őrizni az emlékét azoknak, akik lerakták az alapjait az intézménynek, nem csak a téglából épített alapokat, hanem a pedagógia munka alapjait is.” mondta az igazgatónő.
A Mozaik Kamarateremben március 24-én rendezett ünnepségre a Nádor utcai óvoda jelenlegi és valamikori óvodapedagógusai, dolgozói jöttek el, de mint kiderült több egykori óvodás is ott volt, akik közül többnek már az unokája is oda jár.
A város múltjának egy fontos darabkája az óvoda, amelyről a közönségnek Molnárné Dobsa Magdolna óvodavezető beszélt. Felelevenítette az épület keletkezésének történetét, az igen nagy ünnepséggel kísért átadást. Az emlékezés fontosságát Ipolyi-Stummer Arnold nagyváradi püspök mondásával illusztrálta: „Őrizzük emlékeinket, gyűjtsük össze töredékeinket, nehogy végleg elvesszenek, s ezáltal is üresebb legyen a múlt, szegényebb a jelen, kétesebb a jövő.”
A Nádor utcai óvoda 120 éves évfordulójára, a Mozaik Kamarateremben rendezett ünnepség és műsor egy közel kéthetes programsorozat záró akkordja volt.
