Zsákutcának tarja a közmunkaprogramot Cseres-Gergely Zsombor és Molnár György, MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet két kutatójának tanulmánya.

Képünkön 2015. február 3-án négyen takarítanak a Szőnyi utcai körforgalom gyalogátkelőhelynél. (Fotó: VH)

A közfoglalkoztatottak száma 2014-ben már 150 ezernél is magasabb volt. Bár a program deklarált célja őket a nyílt munkaerőpiacra vezetni, a közfoglalkoztatottak egyre csökenő hányada, a 2013 őszén kezdők kevesebb mint 10 százaléka volt munkaviszonyban fél évvel közfoglalkoztatotti munkájuk végezte után. A legtöbb korábbi közfoglalkoztatott újra visszakerült a programba, azt sugallva, hogy az ott dolgozók jelentős része hosszú távon bezáródik a közfoglalkoztatásba, olvasható a tanulmányban.

A közfoglalkoztatás a hazai foglalkoztatáspolitika szuperprojektje, amelynek deklarált célja, hogy “a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra.” Vajon hány embert érint ez a program, és mennyire sikeres abban, hogy az elsődleges munkapiacra vezesse őket?- teszi fel a kérdést a tanulmány.

A közfoglalkoztatás bővülése 2015-ben valószínűleg folytatódni fog: mivel a munkanélküli ellátás már csak 3 hónapig jár, az ennyi idő alatt elhelyezkedni nem tudók jelentős része várhatóan a közfoglalkoztatásban köt majd ki.

A tanulmány megjelenésével egy időben, de attól függetlenül a Jobbik számos megyei szervezete a helyi tapasztalatok alapján tette szóvá a sajtóban, hogy a munkanélküliség kezelésének elhibázott módja a közmunkaprogram.

Hasonló véleményt fogalmazott meg a Jobbik hódmezővásárhelyi szervezete. Mint azt Dombi Kiss László a Vásárhelyi Híreknek elmondta, „a napnál is világosabb, hogy a kormány közmunkaprogramja megbukott és pusztán kampánycélokat szolgált, ami a választásokig tartott. A statisztikai adatok tanulmányozása mindezt alá is támasztja. A 2014-es évben decemberig összesen 364 ezren vettek részt országosan a közfoglalkoztatási programban. Az országgyűlési választások előtt még 211 ezren próbálták a megélhetésüket ekképpen biztosítani, májusban már csak 98 ezren, tehát egyik hónapról a másikra 113 ezer munkahely szűnt meg.”- mondta az elnök.

A helyi szervezet véleménye szerint, mindezt tovább árnyalja az a tény, ami Hódmezővásárhelyen is napi szinten tapasztalható, hogy a közmunkások többségével nem értékteremtő munkát végeztetnek, hanem olyan megalázó feladatokkal bízzák meg őket, melyek súlyosan csorbítják önbecsülésüket, önértékelésüket.

„A helyi Jobbik már az előző ciklusban felvetette a közgyűlésben, hogy a közfoglalkoztatottakat vonjuk be a mezőgazdasági programba, induljon szántóföldi növény és konyhakerti zöldség-gyümölcstermesztés. Ennek köszönhetően sikerült elérni, hogy nulláról 21 főre emelkedett azok száma, akiket ily módon foglalkoztatnak másfél hektár termőterületen. Azonban ez igencsak elenyésző szám egy Hódmezővásárhely méretű településen még akkor is, ha ehhez hozzáadjuk azt a 90 főt, akik májustól február végéig erdőtelepítést végeztek. Miközben például a szomszédos Maroslelén ennek köszönhetően megszűnt a munkanélküliség”- mondta Dombi-Kiss László.

„Megjegyzem, hogy újabb 38 hektár önkormányzati tulajdonú termőterület bérleti szerződése járt le, amelyet teljes egészében erre a célra kellene hasznosítani, talán ez is érdemelne annyi figyelmet, mint az országos méretű földmutyik.”- tette hozzá.

A vásárhelyi Jobbik szerint a helyben megtermelt élelmiszer szinte száz százalékban tudná fedezni a közétkeztetési feladatokat ellátó Hód- Menza alapanyag szükségletét. Azt is felvetették, hogy fóliasátrak építésével egész évben lehetne termelni, ráadásul a fűtésükhöz ki lehetne használni az ingyenesen rendelkezésre álló termálvíz adta lehetőségeket. Így nem kellene a téli képzéses közfoglalkoztatás keretében 756 főnek részt vennie és talán hasznosabb munkavégzés lenne, mint felhőcskéket rajzolni. Nem beszélve arról, hogy a közmunkások olyan értékes szakmai tapasztalatokat szerezhetnének, amellyel felvértezve nem csak tizedük térhetne vissza az elsődleges munkerőpiacra.

A helyi Jobbik elnöke azt is elmondta, „hiszünk a munka becsületében, ezért elvárjuk, hogy a közmunkásoknak is olyan pénzkereseti lehetőséget biztosítsanak, amely számukra biztonságot, tisztes megélhetést nyújt és nem szemlesütve, szégyenkezve kell végezniük. A Jobbik nem tud azonosulni azzal a fajta értékítélettel, miszerint akinek nincs semmije, az annyit is ér.”

Kapcsolódó cikkünk:

2015-ben több segély és támogatás megszűnik