Hódmezővásárhelyen több ezer családot érint a jövő évtől rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás és további támogatások megszűnése.
Gyakorlatilag megszünteti jövőre a kormány a felnőttkorúak támogatását: csak a pár hónapig járó álláskeresési támogatás, illetve a közmunkaprogram révén kaphatnak az aktív korúak bármilyen állami támogatást. A rendszeres szociális segély 2015. március elsejétől megszűnik, helyette egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás lesz - írja a nol.hu.
A központi kormányzat a felnőttkorú lakosság támogatását az önkormányzatok kötelezettségei, pontosabban jogosítványai közé sorolja át. Így központi csak az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a már említett, egyelőre homályos hátterű egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, valamint az alanyi és normatív közgyógyellátás marad. Az önkormányzatok adhatnak támogatást, de saját büdzséjük mértékéig.
Nem lesz kötelező a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás nyújtása azzal, hogy az idén megállapított támogatásokat utoljára 2015 februárjában lehet megállapítani. Ezt követően ezek a támogatások megszűnnek.
A Vásárhelyi Hírek információi szerint a lakásfenntartási támogatás megszüntetése Hódmezővásárhelyen 850 családot érint.
Nem lehet majd igényelni a méltányossági közgyógyellátást sem, és megszűnik szeptembertől az óvodáztatási támogatás is – a dátum azért fontos, mert szeptembertől minden háromévesnél idősebb gyereket kötelező óvodába küldeni.
A lap szerint erre az állapotra ráadásul jó lesz tartósan berendezkedni, tekintettel arra, hogy a költségvetést megalapozó törvény deklarálja: nem fogadható el semmilyen bővítés vagy plusz. „Új közfeladat kizárólag az annak ellátásához megfelelő pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén írható elő vagy vállalható. Ha a pénzügyi fedezet már nem áll rendelkezésre, intézkedni kell a közfeladat megszüntetéséről.” Utóbbi azt is jelentheti, hogy a jövőben a költségvetés helyzetétől függően további szűkítések is elképzelhetők.
A javaslat szerint gond mindazonáltal nincs, hiszen az állam az önkormányzatok hatáskörébe utalja a kötelezőkön túli juttatások nyújtását. A szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó segélyekről annyit ír elő, hogy a település a helyi viszonyokhoz mérten, a krízishelyzetben lévő személyek számára, illetve a helyi szociális problémák kezelésére támogatást nyújt. A települési támogatás egyes típusait és jogosultsági feltételeit az önkormányzatnak rendeletben kell meghatároznia. Azt, hogy mit jelent a helyi viszonyokhoz mért támogatás, nem rendezi a javaslat, bár annyit egyértelművé tesz a költségvetési törvény: a szegényebb önkormányzatok plusztámogatást kapnak az államtól a megnövekedett feladatok finanszírozására. Ez a többlet 48 milliárd forint.
A segélyek nyirbálásának valószínűleg nincs vége. A szociális támogatási rendszer - most kezdődő - digitalizálásától ugyanis a kormány azt várja, hogy még áramvonalasabb lesz a segélyezés, megszűnnek a párhuzamosságok, a visszaélések és az állítólagos sunyiságok. Maga a kezdeményezés 2013-ban indult uniós támogatással. Az adatbázisban a különböző hatóságok, intézmények, önkormányzatok által megállapított támogatások egyszerre válnak láthatóvá, vagyis meg lehet majd állapítani forintról forintra, hogy mekkora támogatást kap a lakosság – ez ma az adatbázisok átjárhatatlansága miatt lényegében lehetetlen feladat.
Az adatbázisba jövőre minden nyújtható szociális és gyermekvédelmi támogatás belekerül, vagyis akár személyre bontva is áttekinthetővé válik, hogy ki milyen támogatásokat vesz igénybe. Ennek fényében megfelelő szabályozással a „támogatáshalmozókat” vissza lehet fogni, így a költségvetés további milliárdokat spórolhat meg, s tovább szűkítheti az ellátásban résztvevők számát.
