Magyarországon ismert, de nem eléggé hangsúlyozott tény, hogy az ország ivóvízbázisainak egy része természetes eredetű arzént tartalmaz. Ez hozzá tartozik a Kárpát Medence geológiai adottságaihoz, Szent István kora óta ugyanezt a minőségű vizet isszuk.
Hazánkban az ivóvíz arzéntartalmának határértéke 50 mikrogramm/liter volt. Az uniós jogharmonizáció keretében ezt az értéket drasztikusan szigorítani kellett.
Az ivóvíz arzéntartalmának elfogadott határéke 10 mikrogramm/liter. Ennek megvalósításához nagyszabású ivóvíz minőségjavító program született, legnagyobb részt EU-s finanszírozásból.
A Hódmezővásárhely, Mártély, Székkutas lakosságát is érintette az ivóvízminőség-javítás szükségessége, hiszen a vizsgálatok szerint a három településen is magasabb volt a rendeletben meghatározott komponensek (arzén, ammónium) valamelyikének határértéke.
A három említett település, Hódmezővásárhely, Mártély, Székkutas 2010-ben Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulást létesítve az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program keretén belül benyújtott pályázatot, amely közel kétmilliárdos támogatásban részesült.
Konzorcium vezető tagja: Építészmester Tervező és Kivitelező Zártkörű Részvénytársaság, tagja a HIDROFILT Vízkezelést Tervező és Kivitelező Korlátolt Felelősségű Társaság és a JOMA KVENT Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság.
Két év telt el, majd 2014. Július 7-én a hódmezővásárhelyi Városháza Házasságkötő termében tartott tájékoztatón elhangzott a fejlesztés során, a saját vízbázisra alapozott, úgynevezett önálló megoldásban a helyben, kutakkal felszínre hozott rétegvizet, nyersvizet hozzák előírás szerinti állapotba. A beruházás összesen nyolc vízellátó rendszer önálló fejlesztését foglalja magába: Hódmezővásárhely, Batida, Erzsébet, Kútvölgy, Szikáncs, valamint Mártély települések vízellátó rendszereinek önálló fejlesztését, továbbá Székkutas és a Kakasszéki Kórház vízellátó rendszerének önálló fejlesztése során a külterületek ellátására távvezeték épül - jelentették be 2014-ben.
Az időközben többszöri határidő módosítás után kialakított víztisztító rendszer nemcsak Vásárhelyen, de több környező településen sem hozta a várt eredményeket. Ezek egyike például Szentes, ahol egy közel 1,8 milliárdos beruházás ellenére kell a 27 ezer lakosnak esetenként még mindig arzénes vizet innia. Például a Lapistó nevű külterületéhez kapcsolódik a tavaly mért messze legmagasabb, 125 mikrogramm/literes arzénszint is. Nem rendeződött az ivóvízhelyzet a 44 ezres Hódmezővásárhelyen, és a 23 ezres Makón, valamint a környékén is rengeteg probléma maradt.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ rendszeresen méri a Vásárhely és közigazgatási területéhez tartozó települések ivóvizének arzéntartalmát. A 2018-as mérési eredmények szerint Szikáncsoni 10 mikrogramm, Kútvölgyön és Batidán 4 és 3 mikrogramm az arzénmennyiség. Erzsébeten a legmagasabb: 15 mikrogramm, Hódmezővásárhelyen 12 mikrogramm az ivóvíz arzéntartalma.
A 2018-as országos részletes mérési adatok ITT olvashatók!
Érdemes megemlíteni, hogy egyes vélemények szerint a Vásárhelyen és környékén meglehetősen nagyszámú pajzsmirigy-gyulladásos betegségek is az ivóvíz számlájára írhatók, vagyis annak magas jódtartalma lehet az oka. Erre azonban konkrét bizonyíték nem áll rendelkezésre, mert például a Vásárhelyi Hírek által a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervétől kikért Hódmezővásárhely és a környező települések 31 ivóvíz mérőpontjának 30 kémiai anyag mérési adatai között nincs a jód.