Március utolsó hétfőjén, a magyar kabaré történetének megszületését felidéző műsorral jelentkezett a Vásárhelyi Esték programsorozat.

Fényesi Tóth János a sorozat szerkesztője, házigazdája korabeli jelenetekkel, örökzöld sanzonokkal, kuplékkal megszerkesztett műsorán szórakozhattak, nevethettek, avagy éppen nosztalgiázhattak a szép számban megjelent nézők. Az érdeklődésre jellemző volt, hogy még közvetlen a kezdés előtti percekben is pótszékeket kellet elhelyezni a nézőtérré avanzsált olvasóteremben.

"Az est egy bizonyítási kísérlet. A Károlyi Színpad társulatával szeretnénk bebizonyítani, hogy a kabarénak milyen fontos véleményformáló, hangulatjavító szerepe volt, és van a kultúrában, a mindennapi életünkben, de egyfajta tisztelgés is azon írók-költők előtt, akik oly sok ikonikus figurát, népszerű kuplét, sanzont adtak nekünk!” – nyilatkozta kezdés előtt a házigazda.

Nos, az est során egyértelmű volt: a bizonyítási kísérlet sikerrel járt! A jelenetek, sanzonok híven visszaadták nem csak a kabaré aranykorát, hanem - a ma is népszerű dalok interpretálásával - a huszadik század első felét. Az egyes műsorszámok előtt érdekes információkat, kultúrtörténeti fotódokumentumokat hallhatott-láthatott a publikum. Az emlékidézés visszanyúlt egészen 1879-ig, hogy a hatvan perces műsoridő végére eljusson a Vadnay László által megteremtett két ikonikus figuráig, a Hacsek –Sajó kettősig. A közönség vastapssal köszönte meg a vidám estét.

Hosszú utat tett meg a magyar kabaré azóta, hogy 1907. március 1-jén a Teréz körúti Fővárosi Cabaret Bonbonnière színpadán először megszólalt Nagy Endre, akinek neve elválaszthatatlanul kötődik az irodalmi kabaré megszületéséhez.

Fényesi Tóth János a műsor végén bejelentette, április 11-én 17 órai kezdettel a Költészet Napját ünneplő Vásárhelyi Estékre kerül sor, és ebből az alkalomból Keres Emil Kossuth-díjas színész előadóestje lesz az olvasóteremben! Nem kétséges, hogy ismét pótszékes előadás lesz.