Április 14-én lenne 80 éves Szalai György. A 2002-ben elhunyt népszerű vásárhelyi zenetanárra, fagott művészre emlékeztek április 2-án délelőtt a Németh László Városi Könyvtárban.

Fia, ifjabb Szalai György és Almási István polgármester méltatta az Állami Zeneiskola, ma Péczely Attila Alapfokú Művészeti Iskola egykori népszerű tanárát.

Szalai György 1936-ban született, a szegedi Állami Zenetanárképző elvégzése után kezdte a tanítást Ruzsán, Algyőn, Szentesen, majd Hódmezővásárhelyen. Alapító tagja volt a Vásárhelyi Fúvósötösnek. 1958-tól évente közreműködött az egyéni, filharmóniai és szimfonikus zenekari hangversenyen Hódmezővásárhelyen és Szentesen. 

Több művésztanár, valamint a zenei hívatást választott neves művész szívesen emlékszik pályaindító egykori tanárára.

Csánki Emília oboaművész mondta róla: „Mindig szeretettel gondolok vissza a vásárhelyi zeneiskolára: nagyon sok szép emlék, kedves emberek, vidám, zenés események segítettek abban, hogy ezt a szép, de nehéz pályát válasszam. Szalai Gyurka bácsival évekig harcoltunk, hogy folytassam-e tovább az oboázást, vagy hagyjam abba; végül ő győzött - hála neki -, mert különben nem lett volna belőlem oboista.”

Dratsay Ákos fuvolaművész is szeretettel emlékszik rá: „Szalai Gyuri bácsi meleg szíve, kérlelhetetlen szigora meghatározó emlék. Riasztó, ám elgondolkoztató és később megszívlelt mondata, melyet oly sokszor hallottam tőle, máig fülemben cseng. „Egy zenésznek naponta 8 órát kell gyakorolni." Aztán az első szereplés fuvolával! Gluck: Boldog lelkek tánca, amely után Felletár Béla bácsi megkérdezte, hogy hol tanultam a vibráto-t, mert ő még ilyet nem hallott zeneiskolában. Én azt sem tudtam, mi az, de nagyon büszke voltam, hogy tudok valamit, amit más nem.”

A Szalai György emlékét idéző délelőtt folyamán kisebb koncert is volt, amelyen nagyrészt fúvóshangszerekre írt művek csendültek fel.