Olvasónk levele szerint hetek óta bűzlik mártélyi Tisza-holtág, a döglött halaktól, és a védett rucaörömtől. Ráadásul a rucaöröm egy fikarcnyi oxigént sem juttat a vízbe, csak a légkörbe.

Mint írja, megbosszulja magát, hogy az idén, gyakorlatilag nem volt vízfrissítő vízcsere. A legmelegebb hónapokban is álltak a szivattyúk. A Mindszent- Székkutas öntöző csatorna például a legforróbb július hónapban is szárazon állt Szegfűnél.

„Dilemma, hogyan akarja megoldani a vízügy a holtág teljes vízcseréjét, frissítését, amikor a meglévő, részleges, a holtágat háromnegyed részben átöblítő rendszert sem működteti elvárható rendszerességgel. Ezelőtt nyolc- tíz évvel, áprilistól. szeptember végéig folyamatos vízfrissítés volt, nem is volt ennyi baj a holtág vizével, mint most, amit előszeretettel fognak rá a Mártélyi szennyvíztisztítóra, ami badarság.”- olvasható szintén egy hozzászólásban.

Néhány hete a facebookon megosztások százai kapta tucatnyi gúnyos megjegyzéssel a delmagyar-nak az a fotója, amelyen közmunkások lombseprűvel húzták partra a növényt. A vélemények között a „Halottnak a sóhajtás” volt a legenyhébb. A „jó magyar szokás” szerint, semmit sem érő megoldás után nem sok idő kellett és „halott” valóban lett: a haltetem formájában. A szeptember 29-i állapotok szerint az oxigénhiány a halak pusztulásához vezetett.

Pedig már évekkel ezelőtt - mint arról a Vásárhelyi Hírekben 2010 novemberében írtunk - a hódmezővásárhelyi Közgyűlés elé terjesztett tanulmány szerint a többi tiszai holtágakhoz hasonlóan az erős hínárosodás általános és gyakori jelenség, melynek elsődleges okai természetes folyamatokra a felmelegedett vízre és a sekély vízben lévő tápanyagokra vezethetők vissza. A Mártélyi holtágban a vízminőséget más kedvezőtlen folyamatok is befolyásolják: természetvédelmi, üdülési és horgászati hasznosítás mellett öntözővizet is szállít és szükség esetén befogadja a környező területek belvizét is, illetve árvizek idején a derítőkből fekália mosódhat be a holt mederbe.  

Két évvel később a zárt tárolók kialakításával már nem kerül annyi szennyeződés a holtágba, mint korábban. A terület vagyonkezelői, a Kiskunsági Nemzeti Park, a Dél-alföldi Erdészeti Zrt., valamint az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság is hozzájárult a víz minőségének javításához. 2013-ban egy KEOP-os pályázaton 930 millió forintot nyertek a 41,2 hektáros holtág rehabilitációjára. Ennek hatása - a jelenlegi állapot szerint - még várat magára.

Kapcsolódó cikkünk:

Mártély tisztított szennyvize csak a Tisza fősodrába folyhat