Határozatban tiltotta meg az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, hogy a Mártély község szennyvíztisztítójából származó tisztított szennyvizet az azt elsődlegesen befogadó Darvasszék-Mártélyi-csatornából a Mártélyi Holt-Tiszába emeljék át.
Nézze meg a nagyított képet a galériában!
A felügyelőség 2012. február 28-ig adott haladékot a mártélyi önkormányzatnak, hogy a tisztított szennyvízet a Tisza fősodrába vezető vízmű vízjogi létesítési engedélyezéshez szükséges tervdokumentációt benyújtsa. Az új vízmű vízjogi üzemeltetési engedélyét 2012. szeptember 1-jéig meg kell szereznie Mártélynak.
A felügyelőség indoklásában kifejtette: a tisztítótelepről kibocsátott szennyvíz közvetlen befogadója a Darvaszék-Mártélyi-csatorna, másodlagos befogadó a Mártélyi Holt-Tisza. A Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat adatai alapján 2010. január 7-től 2011. március 31-ig terjedő időszakban mintegy 1.811.700 m3 belvíz és tisztított szennyvíz átemelésére került sor. A mártélyi szennyvíztisztító telepről kibocsátott és az átemeléssel a holtágba kerülő tisztított szennyvíz magas lebegő-, szerves-, és ásványianyag tartalma vízminőség-védelmi szempontból erősen kifogásolható és jelentős kockázatot jelent a holtág vízminőségének állapotára.
Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség határozata egy közel 5 éve tartó vitás kérdést zárt le. A mártélyi szennyvíztisztító telep eredeti tervei alapján ugyanis a Tisza fősodrába vezette volna a tisztított szennyvizet, ezt azonban a beruházás során megváltoztatták, így vált elsődleges befogadóvá a Natura 2000 területen húzódó Darvaszék-Mártélyi-csatorna, másodlagos befogadóvá a Mártélyi Holt-Tisza. Utóbbi melletti üdülőterület Hódmezővásárhely belterületének része, a hódmezővásárhelyi önkormányzat pedig több alkalommal is tiltakozott az ellen, hogy a fokozottan természetvédelmi területre az ottani élővilágra veszélyt jelentő tisztított szennyvizet vezessenek. Legutóbb 2011. április 29-i közgyűlésén a képviselőtestület egyhangú szavazással hozott döntést arról, hogy a mártélyi holtág védelme érdekében – az üdülőtulajdonosok felszólítása és az üdülőterületen 1993 óta kötelező zárt szennyvíztárolók ellenőrzése mellett – a környezetvédelmi szakhatóságokhoz fordul és vizsgálatot, eljárást kezdeményez, amely feltárja a holtágra veszélyt jelentő szennyezőforrásokat. A vízben ugyanis az utóbbi években olyan mértékben szaporodott el a hínárvegetáció, elsősorban a rucaöröm, amely a megfelelő oxigénellátást is akadályozva a fokozottan környezet- és természetvédelmi besorolás alá eső terület pusztulásához vezethet.
Az 1971-ben alapított tájvédelmi körzet területe 2260 hektár. Mivel a Tisza hullámterében fekszik a folyó vízjárása a terület állapotát, növény és állatvilágát, a terület hasznosítását döntően befolyásolja. A táj 60%-át természetes facsoportok, erdők borítják. 80- 100 éves nyarasok és füzesek találhatók itt, melyek még a folyószabályozás korából valók. Az árvízvédelmi töltésekkel párhuzamosan futó öreg fűz és- nyár fák, a galéria erdők természetszerűnek hatnak, de zömmel a töltések építése után telepítetéssel kerültek oda. Megőrzésük mégis fontos, mert sok odulakó állatnak, madárnak, denevérnek adnak otthont. Gazdag élővilágot rejtenek a változatos korú fehérfűz, kőris, kocsányos tölgy erdők. A holtágban védett növényzet a rucaöröm, a sulyom és a vizidara. A víz gazdag ritka halfajokban is, 36 halfaj előfordulását figyelték meg. Ezek közül említést érdemelnek a lápi póc, a vágótok, vágó csík, réti csík és a bucó. Ugyanakkor a víz a horgászok számára is vonzerőt jelent, mert a ritka halfajok mellett megtalálhatók a méretes pontyok, csukák süllők és leső harcsák. A tájvédelmi körzet a területén jelenlévő 254 madárfaj miatt , 1979-ban került fel a Ramsari Egyezmény listájára, ettől kezdve nemzetközi egyezménnyel védett területi statust kapott. A madárfajok közül a terület 112 fajnak költő helyül is szolgál. Védett fészkelő madarak a fülemüle, a zöldike, a barátposzáta, a feketerigó, de itt költ a macskabagoly a barna kánya, és a fekete gólya. A tavaszi áradások során az elöntött réteken tömegével jelennek meg a vonuló récék a gázlómadarak: kócsagok, kanalas gémek, szürke gémek, bakcsók. A holtág az eredeti folyásirány szerinti alsó végével egy fokon át kapcsolódik az Élő Tiszához. A holtágba mesterséges úton is kerül víz a Mindszent - Elegei szivattyútelepen és a Mártélyi szivattyún, de az Élő - Tiszából egy 1993- ban megépített vízkivételi művön is lehet vizet juttatni a holtágba.
