Az amúgy sem sokból alig maradt néhány tárgy, miután a télen ismeretlenek feltörték az emlékhelyet. A megmaradt tárgyak közül néhányat a február 4-én az Emlékpontban nyílt kiállításon láthatunk.
A „Recsk – kényszermunkatáborok 1950-53” című időszaki kiállítás anyagának legnagyobb részét fotók és iratok teszik ki, amelyek révén a magyarországi táborok történetével ismerkedhetünk meg. Bank Barbara történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa, a vásárhelyi kiállítás kurátora a Vásárhelyi Híreknek elmondta, 14 túlélőről tudnak, akik közül van aki még ennyi év után sem hajlandó beszélni a táborban töltött időszakáról. Azon sem kell csodálkozni, hogy nem maradtak fenn tárgyak, hiszen a külvilágtól hermetikusan elzárt lágert az 1953-as feloszlatása után néhány esztendővel lebontották, a barakkok helyét befásították, hogy nyoma se maradjon. Az egyik barakkot viszont 1996-ban újjáépítették az eredeti berendezések: a fából tákolt priccsek és egyebek másolatával. Mint Bank Barbara elmondta, a néhány fellelt, illetve a tábori életre utaló tárggyal kiegészített kiállítóhelyre a télen betörtek. Hozzátette, jól láthatóan a rongálás volt a fő motíváció, hiszen a barakkból elvitt tárgyak nem képeztek értéket, csupán a tábori élet mementói voltak.
Mint arról már írtunk az Emlékpont április 10-ig megtekinthető kiállításán több mint harminc tabló mutatja be a recski és az ország több részén létesített tábor kegyetlen világát. A korabeli fotókkal és dokumentumokkal illusztrált tablók mellett az egykori rabok néhány megtalált cipőtalpát, és egy kövekkel megrakott korabeli talicskát láthatunk. Az Emlékpont időszaki kiállítását február 4-én, pénteken délután 4 órakor dr. Havasi Katalin önkormányzati képviselő és dr. Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója nyitotta meg.
