A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola kihelyezett hódmezővásárhelyi tagozatára jelentkezők, tavaly óta azzal szembesültek, hogy nem indul állami finanszírozású képzés.
Képünkön a BKF hódmezővásárhelyi nyílt napja. (Fotó: VH archív)
A nagy lendülettel, még nagyobb marketing offenzívával, a jócskán felpörgetett munkatempóval felújított Városház utcai volt SZTK - épületében 2011 szeptemberében indult először képzés, igaz, a felvett hallgatók száma jelentősen elmaradt a vártaktól, de az akkor megkérdezett iskolavezetők bizakodóak voltak. „Elkeseredettségről egyáltalán nem beszélhetünk, hiszen a város vezetésével folyamatosak a tárgyalások, hogy milyen szakoknak és felsőfokú szakképzéseknek lenne még helye a BKF kihelyezett tagozatán.”- számolt be 2011 júliusában a Vásárhelyi Híreknek a marketinggel megbízott budapesti iskolatitkár.
Szintén a vásárhelyi tagozat alapításakor mondta a városházán, Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora: „A hallgatókon múlik, hogy Vásárhelyen gyökeret verjen a főiskola, része legyen az oktatási hagyományoknak.”
A rektor mondatai mára mindennél aktuálisabbak lettek, hiszen egy évvel később, 2012-től nem kapott államilag finanszírozott keretet Magyarország legnagyobb magánfőiskolája. Idén viszont a 240 ponthatártól és a kapacitástól függ a felvehetők száma, de a felvi.hu szerint 50-50 hallgató mindegyik szakra felvehető. Igaz csak önköltséges formában. Igy viszont már másodlagos szempont a – viszonylag könnyen elérhető – 240 es ponthatár.
A tervek a kezdeti - 2010-es, 2011-es téli - nagy marketing offenzívában még másról szóltak: a két ma is futó szak mellett két művészeti - kerámia és fotográfia - szak is indult volna. Ezek azóta sem hoztak áttörést a hódmezővásárhelyi felsőoktatás képzési palettáján, érdektelenségre hivatkozva. Így lesz ez idén is. Petrik Anna, a BKF vásárhelyi tagozatának igazgatónője február elején a Vásárhelyi Hírek érdeklődésére elmondta, a január 15-én tartott nyílt napjukon mindössze három végzős diák választaná a két művészeti szak valamelyikét. A sláger viszont továbbra is a turizmus-vendéglátás, és a kereskedelem és marketing, méghozzá kétharmad-egyharmad arányban.
A költségtérítéses képzésben 198 és 170 ezer forintba kerül egy szemeszter. Vagyis a 6 félév egymillió forint felett lesz. Merthogy továbbra sincs lehetőség állami finanszírozásra.
Ezt a napokban a főiskola rektora interjújában is nehezményezte: „Diszkriminatív a továbbtanuló fiatalok szempontjából, ha a magánfelsőoktatásba jelentkezőket kizárják az állami támogatásból, miközben egyenlő működési feltételeket ír elő az állami és magánintézmények számára” – vélekedik Vass László. A BKF rektora szerint tévedés, hogy nincs szükség kommunikációs képzettségre, mert ezt a tudást nagyon is igényli a munkaerőpiac
„Mi az államtól 2010 óta nem kapunk pénzt normatív támogatásként. A versenytársaink, vagyis az állami fenntartású egyetemek kapnak. Nekünk ebben a helyzetben ki kell találnunk, hogy milyen fizetőképes közönséget tudunk vonzani, és mit tudunk cserébe biztosítani. Ha olcsón adnánk rossz képzést, az magánintézményként a halálunkat jelentené.” mondta Vass László, a BKF rektora.
A BKF-nek az idei felvételi évben még azzal is meg kell küzdeni, hogy éppen a kormánydöntéssel 240-re levitt ponthatár, és a jelenlegi gazdasági helyzet kompromisszum kényszere, vajon hány családot térít el az állami finanszírozású képzés irányába.
Kapcsolódó cikkünk:
Magas a felvehetők száma a BKF vásárhelyi tagozatára
