Aranydiploma átadó ünnepségen köszöntötték a Kar ötven éve végzett állattenyésztő üzemmérnökeit. A fél évszázada végzettek közül több mint ötvenen kérték jubileumi díszoklevelük kiállítását.
1974-ben, az SZTE Mezőgazdasági Kar jogelődjében végeztek azok az állattenyésztő üzemmérnökök, akik Aranydiploma átadó ünnepségre érkeztek a Kar Andrássy úti épületének Sófalvy előadótermébe. Az ünnepség nyitányaként Dr. Jani Péter, a Dékáni Hivatal vezetője idézte fel az ötven évvel ezelőtti eseményeket a nagyvilágból, és a diplomaátadó napjának hazai történéseiből.
„Ünnepségünk alkalmával az Élelmiszeripari Főiskola Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Főiskolai Karán, 1974-ben oklevelet szerzett hallgatóink aranydiploma átadására kerül sor. Az akkor kiállított oklevelek tanúsága szerint a záróvizsgára 1974. június 28-án, pénteken került sor.
Hozzátette, Magyar Mezőgazdaság júniusi számában Oktatás, kutatás, szaktanácsadás és továbbképzés címmel Dr. Fekete Gyulával, az intézmény akkori igazgatójával készült interjú, az ott elhangzott célkitűzések máig aktuálisak: „Az élelmiszeri és tangazdasági szakoktatás korszerűsítése során a hódmezővásárhelyi Felsőoktatási Királyi Technikumot 1972 őszén főiskolai karrá szervezték át. Azóta ez az intézmény a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola Állattenyésztési Karaként működik. A főiskolai karrá szervezés nem egyszerűen névcserét, hanem elsősorban tartalmi változást jelent. Ha áttételesen is, de kifejezésre juttatja azt az üzemi igényt, aminek magasabb szinten eleget is tesznek a főiskolai kar oktatói és szakemberei, hogy az oktató-nevelő munka mellett az intézmény a korábbiaknál még fokozottabb mértékben legyen a táj szakmai központja. A dél-alföldi agrárcentrum tevékenysége a szakemberképzés mellett váljon lényegesen szélesebb körűvé, az intézmény feladatai közé tartozzon, és legyen egyre hatékonyabb a kutatás, szaktanácsadás és a továbbképzés, utóbbiak az oktató-nevelő munkával szoros egységet alkossanak, egymást kiegészítsék.”
A múltidéző gondolatok után Dr. habil. Mikó Edit, az SZTE Mezőgazdasági Kar dékánja köszöntötte a fél évszázados jubileumot ünneplő alumni hallgatókat.
„Amikor lehetőségem volt aláírni az okleveleket, a nagyszámú kiállított aranydiploma tűnt fel. Sokan vannak, és ez nagyon fontos. Jelenleg is sokan vannak az agrárterületen végzett hallgatók. A mezőgazdaság mindig felveszi a végzett hallgatóinkat, hiszen nagyon sok szakemberre van szükség. Elolvasva a neveket is, rájöttem, hogy vannak kapcsolataim: van olyan, aki tanított; van, akinek a gyermekével jártam ugyanerre a Karra; olyan is van, akinek az unokája ugyanakkor született, mint az én gyerekem és onnan ismertük egymást; olyanok is vannak, nem is kevesen, akikkel együtt dolgoztunk. Most már sokak unokái járnak erre a Karra. Abban a megtiszteltetésben van részem, hogy én taníthatom most már a harmadik generációt. A szó, ami az eszembe jut, az a folytonosság. A mezőgazdaság ebben is összeköt bennünket, mert mindig megmaradnak a kapcsolataink egymással” – mondta Dr. habil. Mikó Edit, dékán.
Ezután a jubileumi díszoklevelek átadása következett,
Az ötven éve végzettek nevében Ari János mondott beszédet.
„1971 szeptemberében mintegy 110-en kezdtük el a főiskolát. Az első hetek természetes félelemben teltek el, a sok új információ miatt, hogy nehéz lesz a kémia, az anatómia, a szigorlatok, mindezek megrémítettek minket. Azután lassan múlt ez a félelem, hiszen jött sokunk számára a kollégiumi élet, a ma már felsőfokú intézményekben hihetetlennek tűnő teljes komforttal, napi háromszori étkezéssel, fűtéssel, mosodával, mindezt az akkori árakon is szinte fillérekért. A háromfős szobák a középiskolai internátusok után szinte elképzelhetetlen luxust jelentettek. Megindult a diákélet. Ha visszaemlékszem a rengeteg mozi, sport, az esti sörözések, vagy a szobákban a világmegváltó beszélgetések, a pinceklub, a kulturális rendezvényk, a gólyabálok, ballagások jutnak eszembe, és az is, ahogyan egyre inkább beleolvadtunk a város nyüzsgő életébe” – sorolta a legszebb emlékeket Ari János, a Kar egykori hallgatója.
Ari János felidézte akkori oktatóik, Mikó tanár úr, Kovács Gábor tanár úr, Sófalvy tanár úr és Sándor tanár úr nevét is, akiktől nagyon sokat tanulhattak, aki tudásukkal, tekintélyükkel példát mutattak hallgatóik számára. Egyperces néma felállással emlékük, és elhunyt társaik emlékére is fejet hajtottak az ünnepség résztvevői
