Az Alkotmánybíróság (AB) december 5-én közzétette, hogy kiegészítette azt a korábbi határozatát, amelyben megsemmisítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatának szabálysértéssé minősítéséről szóló törvényi rendelkezést, s most elrendelte a jogerős határozattal lezárt szabálysértési ügyek felülvizsgálatát.
Mint ismeretes, az Ab november 13-án alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette azokat a törvényi rendelkezéseket is, amelyek rendeletalkotási felhatalmazást adtak az önkormányzatoknak pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartások meghatározására. Ezt a határozatot egészítette ki az Alkotmánybíróság, miután korábban nem rendelkeztek a már lefolytatott szabálysértési eljárásokban jogerősen lezárt ügyek felülvizsgálatáról - olvasható az Ab honlapján
Az Alkotmánybíróság tehát nemcsak a hajléktalanság tiltását nyilvánította alkotmányellenesnek, hanem azokat a törvényparagrafusokat is, amelyek a kelleténél nagyobb szabadságot adtak az önkormányzatoknak a „mit szabad-mit nem szabad” kérdésében. A 2011-es önkormányzati törvény arra adott felhatalmazást a helyi képviselőtestületeknek, hogy rendeletben mondják meg, mit tekintenek pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartásnak.
Néhány magyar önkormányzat egészen abszurd módon próbálja szabályozni polgárainak viselkedését. Csörögön például büntetés terhe mellett tilos köztéren labdázni, vagy tilos bódult állapotban a földre feküdni. Solymáron bajba juthatnak az öreg nénik, ugyanis közterületen nem szabad gazdátlan állatot etetni. Miskolcon a porrongy óvatlan kirázása miatt is bírságot lehetett kiszabni. Ózdon a helyi törvény teljes szigora csap le arra, aki a temetőben kispadot ácsolna a családi sírhant elé.
Rosszul járhat, aki 14 évesnél idősebb, és vesztére Hódmezővásárhelyen hintázna vagy csúszdázna, ugyanis ez szigorúan tilos. Annak is jön a büntetés, aki valamilyen tárgyat akarna elhelyezni egy köztéri szobor közelében, ha azt „oda nem illő tárgynak" minősítik. Vásárhelyen azt is előírták, milyen hosszú lehet a fű. ("....magassága nem haladhatja meg a termőföld felső síkjától számított 15 centimétert...")
A legtöbb esetben valóban pozitív és környezetünkre gonddal vigyázó szabályok között vannak olyanok is, amelyek például a Mártélyi Üdülőterületre vonatkoznak. Ezek egyike szerint súlyos pénzbírság szabható ki arra, aki a tájvédelmi körzet területén olyan magatartást tanúsít, amely a környezet természetes állapotát nagy mértékben zavarja, illetve olyan tevékenységet folytat, ami a mások üdülését, pihenését, illetve nyugalmát zavarja. Nyilván a helyi jogalkotók hallomásból biztos ismerik a fiatalok által a nyári hétvégeken igen kedveltté vált vízparti büfét. (A cikk alján elérhető a helyi rendelet!)
Ezt a furcsa jogintézményt az önkormányzatok azért kapták, mert az új szabálysértési törvénnyel elvesztették a jogot arra, hogy szabálysértésnek nyilvánítsanak bizonyos, nekik nem tetsző cselekményeket. Az Ab szerint viszont a jogalkotó átesett a ló túloldalára, és lehetőséget adott az önkormányzatnak arra, hogy önkényesen éljenek a felhatalmazással, és „a közösség érdekeinek valódi sérelme nélkül, állami kényszereszközökkel avatkozzanak be a területükön élő polgárok életébe,” olvasható az indoklásban. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az összes, ezen az alapon született önkormányzati rendelet is érvénytelen. A jogászok szerint azokat az önkormányzatoknak kellene visszavonniuk. Ha ezt nem teszik meg, akkor az ott élők fordulhatnak az Ab-hez.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város 23/2012 helyi rendelete
