Csütörtök délelőttre az időjárás is megszelidült, így aztán napfényes megnyitója volt az agrárium háromnapos nagy alföldi seregszemléjének.
A magyar mezőgazdaság sohasem lehet sikeres sikeres állattartók nélkül”, de ha minden nap a túlélésről szól, nagy bizalom kell a beruházásokhoz, amelyek nélkül nem lehet versenyképes az ágazat – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján, Hódmezővásárhelyen.
Annyi változás történt az elmúlt tíz évben a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben, amennyi a megelőző száz évben összesen – mondta Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár.
Számos tenyésztési innováció látott napvilágot, amelyekhez a gépgyártók precíziós technikákat illesztenek. A genetikai vizsgálatok elérhetővé tették a genetikai alapú tenyészértékbecslést, amely révén a szelekció hatékonysága megsokszorozódik, és könnyebbé válik a piac igényeinek megfelelő termékek előállítása. Ugyanakkor a mindennapi munkát el kell végezni jó időben, rossz időben, hétvégén, ünnepkor és járványügyi vészhelyzet esetén is. Köszönet illeti érte az állattenyésztőket, akik a jövőben is számíthatnak az Agrárminisztériumra és a kormányra.
A 2014-es orosz embargó, a tejválság, az afrikai sertéspestis-járvány, a madárinfluenza, majd a koronavírus-járvány után a magas takarmányárak okoznak súlyos gondokat az ágazatban, amelyet kártalanítással és válságtámogatással igyekezett segíteni a szaktárca.
Tavaly a gazdaságvédelmi alapból 25 milliárd forintot kaptak a gazdálkodók és az élelmiszeripari vállalatok, a takarmányárrobbanásra reagálva pedig 4 milliárd forinttal emelték meg az állattjóléti és -tenyésztési támogatások keretét.
Magyarország elsőként és egyedüliként indított az Európai Unióban mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert, amely az uniós keretek között megfelelő eszköze lehet a piaci krízisek átvészelésének.
A vidékfejlesztési program keretében minden olyan állattartó telepi fejlesztést támogat a kormány, amely hozzájárul a versenyképesség növeléséhez, a hatékonyabb termeléshez, és akár ötmilliárd forint támogatás is rendelkezésre áll a nagy hozzáadott értéket teremtő, jelentős feldolgozóipari fejlesztések számára.
„Minden nehézség ellenére büszkék lehetünk a gazdáinkra” – emelte ki Tarpataki Tamás.
Az állattenyésztés kibocsátása az elmúlt tíz évben jelentősen nőtt. Míg 2010-ben 614 milliárd forint volt, 2020-ra 1026 milliárd forintra emelkedett, amely 67 százalékos növekedésnek felel meg.
Közös felelősség az állattenyésztők és az ágazat megbecsülése – hangsúlyozta Antal Gábor, a kiállítást szervező Hód-Mezőgazda Zrt. igazgatója -, mert, ha megszűnne, honi élelmiszeripar sem lenne. Kiemelte: bízik abban, hogy jövőre könnyebb év köszönt az állattenyésztőkre, valamint bejelentette, hogy a tavalyi kényszerszünet és az idei rendhagyó időpont után, jövőre a tervek szerint a szokott időben, május elején tartják meg a kiállítást.
Aki hajlandó beülni egy ketrecbe, hogy demonstrálja, milyen nehéz a tyúkoknak, annak a mélyalmos tartást is ki kellene próbálnia – vélekedett Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Óriási károkat okoz a társadalom információhiánya, amely ellen közösen kell fellépni.
Ma itthon az állattartók finanszírozzák az olcsó húst az áruházak polcain, de külföldön akad pozitív példa is.
Egy német kereskedő vállalatcsoport bejelentette, hogy jövő nyártól csak német húst fog értékesíteni a boltjaiban. A NAK levélben hívta fel rá a magyar kiskereskedelmi hálózatok figyelmét, és kíváncsian várják a reakciót.
Csak szoros egységben működhet eredményesen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a feldolgozóipar, és eszerint kell felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat is – emelte ki Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora. Egymásra épülnek és együttműködnek az ágazat országos rendezvényei is, annak érdekében, hogy megnyerjék a szakmának a fiatal generációkat. A MATE intézményi keretei között létrejött állattenyésztési oktatási kutatási, innovációs központ pedig több mint százötven oktatót fog össze annak érdekében, hogy a legkorszerűbb tudás birtokába jussanak.
A megnyitó közönségét köszöntötte Márki-Zay Péter polgármester is, aki kiemelte, hogy az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok a város legnagyobb rendezvénye, amely idegenforgalmi szempontból is kiemelkedő. Köszönetét fejezte ki az egykori kezdeményezőknek, valamint minden szervezőnek.
Két szakmai elismerés átadására is sor került a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján.
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége Horn Artúr díjjal tüntette ki dr. Sótonyi Pétert, az Állatorvostudományi Egyetem rektorát, az Anatómiai és Szövettani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárát, a Semmelweis Egyetem és a Kaposvári Egyetem Tiszteletbeli Doktorát, a Magyar Lovassport Szövetség alelnökét, a Magyar Olimpiai Bizottság tagját. A díjat Zászlós Tibor, a MÁSZ elnöke adta át.
Az ünnepélyes alkalmat megragadva köszönetet mondott Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda ügyvezetője Fekete Balázsnak, a kiállítás ötletgazdájának és fő szervezőjének, aki negyven éve dolgozik a cégnél. Tóth Béla szobrász lovakat ábrázoló kisplasztikáját Harsányi Zsolt, a Hód-Mezőgazda tulajdonosa adta át Fekete Balázsnak.
