Az állattenyésztő szakma számára ma már európai hírű a kiállításra a hazai és külföldi kiállítók 50 ezer érdeklődőre számítanak idén is.
„Ma már joggal jelenthetjük ki, hogy ez Az országos tenyészállat-kiállítás” – mondta Antal Gábor, a szervező Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója a 31. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján.
„Büszkék vagyunk rá, hogy az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok nem csak a város legnagyobb rendezvénye, hanem az ország, sőt, a Kárpát-medencei régió legjelentősebb szakmai fóruma” – mondta a megnyitón Márki-Zay Péter polgármester.
Az Agrárminisztérium (AM) a jövőben is elkötelezett az ágazat segítése mellett, a magyar állattenyésztők és állattartók számára uniós összehasonlításban a legnagyobb számú támogatási jogcím áll rendelkezésre - mondta az AM parlamenti államtitkára csütörtökön Hódmezővásárhelyen, a 31. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásár megnyitóján a minisztérium közleménye szerint.
Farkas Sándor köszöntő beszédében úgy fogalmazott: a mezőgazdaságban tartósan és erősen fúj a brüsszeli ellenszél, ami intenzív támadásokat és pofonokat jelent az állattenyésztés számára. A szakmaiatlanság, a tudományos megalapozottság hiánya lett a trend. A közösségi médiafelületeken, a fősodrú médiában pedig a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében történő támadás vált általánossá, mindezzel hiteltelenítve a gazdálkodók tevékenységét, és hozzájárulva a fogyasztók megtévesztéséhez is - mondta.
"Politikát csináltak az agrárium, az állattartás ellen Európa jó részén" - jelentette ki, ugyanakkor hangsúlyozta: a magyar agrárkormányzat azonban tudatos politikájával a nehéz időkben is segítette és segíti a jövőben is a gazdálkodókat.
Elmondása szerint a tavaly indult uniós támogatási ciklus minden korábbinál több zöld célokat előnyben részesítő termeléskorlátozást és adminisztratív terhet ró a termelőkre és a támogatási rendszert működtető intézményrendszerre. Mindez lassítja a támogatásokhoz való hozzáférést akkor, amikor a jövedelmezőségben és fejlesztésekben a támogatások szerepe felértékelődött - mutatott rá.
Ismertette, hogy idén tavasszal 400 milliárd forintos keretösszeggel jelennek meg azok a beruházási pályázatok, amelyek az állattartáshoz, takarmányfeldolgozáshoz vagy éppen az állati termékeket előállító élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódnak. A már elérhető és idén megnyíló pályázatok folytatják a 2021-ben megkezdett modernizációs programot, és minden piaci szereplő számára, a legkisebbektől a legnagyobbakig lehetőséget teremtenek hatékonyságuk növelésére, vagy több lábon állásuk megteremtésére.
Két, teljesen új intézkedéssel is támogatja a hazai állattenyésztés fenntarthatóságát az Agrárminisztérium. Megjelent ugyanis az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem kompenzációs kifizetésére, valamint a húshasznú szarvasmarha állatjóléti támogatására kiírt vidékfejlesztési pályázat - sorolta az államtitkár.
A Vidékfejlesztési Programnak köszönhetően az elmúlt 10 évben 110 felhívás keretében 390 ezer nyertes pályázatról számolt be. Ezen belül, az adatok szerint a 2020 őszén és 2021-ben meghirdetett állattartáshoz kapcsolódó beruházási pályázati felhívások keretében csaknem 3700 állattartói kérelem nyert el kisebb-nagyobb forrásokat telepe fejlesztésére, ami 532 milliárd forint odaítélt támogatást jelent. Ez a fejlesztési csomag a rendszerváltozás utáni Magyarország legnagyobb állattartás technológiai fejlesztésére irányuló programja - jelezte az államtitkár.
Farkas Sándor végül arra biztatta a gazdákat, hogy 2024-ben is merjék megragadni a lehetőségeket, hogy "állattenyésztésünk az évszázados hagyományainkhoz méltó helyére kerüljön".
