Megjelent a Tornyai János Múzeum ötödik évkönyve, amelyben nyolc tanulmányban mutatják be a vásárhelyi közgyűjtemény kutatási eredményeit a régészet, a néprajz, a helytörténet és a képzőművészet területéről.
A múzeum fél évtizeddel ezelőtt újította meg évkönyvsorozatát, hogy abban évről évre számot adjon szakterületeinek és tudományos tevékenységének legfrissebb eredményeiről. A kötetet fellapozók képet alkothatnak a múzeumi munkának arról a szegmenséről, amely a nagyközönség számára talán kevésbé ismert: a tudományos feldolgozás és kutatás világáról.
A múzeumi évkönyvek gyakorlatának megfelelően a kiadványban helyet kaptak a vásárhelyi közgyűjtemény szakmai munkatársai mellett olyan kutatók is, akiknek tevékenysége Hódmezővásárhelyhez vagy a múzeum gyűjtőterületéhez köthető, és a szerkesztők törekedtek arra, hogy valamennyi gyűjtemény és szakág képviselve legyen a kötetben.
Hagyományosan jelentős súllyal és terjedelemben jelennek meg a kiadványban a régészeti tematikájú cikkek, azonban a néprajz, a helytörténet és a képzőművészet részéről is egy-egy dolgozat szerepel az elmúlt év kutatásairól.
A Tornyai-múzeum régészei az egykori Ógimnázium udvarán zajlott 2019-2020-as próbafeltárás szarmata emlékeit tárják az olvasók elé.
Egy izgalmas régészeti vitasorozatot indított el a Tisza-vidék egyik legjelentősebb gepida temetőjének, a hódmezővásárhely-kishomokinak néhány évvel ezelőtti ismételt bemutatása a múzeum régészeti sorozatának keretében, amelyre most az 1966-1969. évi ásatások munkatársa és vezetője, Nagy Margit válaszol, kijelentve, hogy a 21. század kutatói egy eltévesztett azonosítással helytelenül rekonstruálták a temető helyét.
Egy-egy régészeti írás foglalkozik még a Fönlak-típusú – a kutatások szerint az avar korban jellemző, bizánci eredetű - övveretekkel, illetve a 20. század első felének két jól ismert vármegyei alakja, Móra Ferenc és Csallány Gábor közötti vitával, amely egy mindszenti avar temető nyomán "lángolt fel".
Nagy Vera néprajzkutató a hódmezővásárhelyi fazekasság egy kevéssé ismert szereplője, Banga Sándorné munkásságát és sokoldalú egyéniségét mutatja be, míg Vincze Gábor történész a kommunista diktatúra helyi koncepciós eljárásait feldolgozva ezúttal a pedagógus Szabó Ferike Teréz meghurcolását tárja fel.
Az Alföldi Galéria állandó kiállításának egyik legizgalmasabb egysége Wiener Tibor egykori vásárhelyi szerb ortodox lelkész képzőművészeti gyűjteményéből válogató terem. E mai szemmel is rendkívül modern műegyüttes kialakításáról, a 20. század harmincas éveinek társadalmi és kulturális rétegeinek ellentmondásairól, egyben a különleges kollekció tulajdonosának sokrétűségéről értekezik Váraljai Anna művészettörténész.
