Vajon a sírban miért van egymás felé fordított fejjel a nő és a férfi? Milyen betegségben szenvedtek? Nagyjelentőségű leletek Kopáncsnál. Nézze meg a feltárás képeit!
Éppen tizenegy éve, hogy befejeződött a Vásárhely határában a 2009 év vége felé zárult három hónapos régészeti feltárás leleteinek feldolgozása. A 47-es főúton Szeged felé bal oldalon Kopáncsnál lévő területen régészeti szempontból jelentős késő avarkori temetőt találtak, nagyon sok épen maradt sírral - nyilatkozta akkor Bácsmegi Gábor régész-múzeulógus a Vásárhelyi Híreknek.
Mint mondta, egy teljes temető feltárása történt, ami egy közelben lévő települést feltételez.
A csontvázakon nem találtak erőszakra utaló nyomokat, ezzel arra a következtetésre jutottak, hogy egy békés időszak elhunytjait temették ide, valószínű 800 körül, Nagy Károly uralkodása idejében amikor államát nagy mértékben kiterjesztette, egyesítve Nyugat- és Közép-Európa nagy részét, létrehozva ezzel a Frank Birodalmat. A feltárt sírok érdekességei közé tartoznak a lovassírok, illetve a kettős- és hármastemetkezés. A 210 sír mellett, 7 eltemetett felszerszámozott lovat is találtak. A feltárás másik különlegessége, hogy a talaj kémhatásának köszönhetően igen jó állapotban fennmaradt csontok, csontvázak alkalmasak arra is, hogy megtudjuk, életükben milyen betegségben szenvedtek.
Sokat cipekedtek
Előzetesen azt már tudni lehet, hogy a legtöbb elváltozás – mint annyiszor más temetők anyagában is – az elhasználódás jeleit mutató ízületeken figyelhető meg. Ezek elsősorban a nagyobb terhet viselő ízületeken (például a csípő- és térdízületet alkotó csontok felszínein és peremein) jelentkeztek, kis kopások, csontélek formájában. Csekély számban törésre utaló jelek is előfordultak, egy esetben egy bal oldali kulcscsont torzult a gyógyulással együtt járó csontújraképződés során, míg egy fiatal nő állkapcsának elülső-oldalsó területén egy vágásra vagy ütésre utaló, csonthiányt eredményező gyógyult sérülés látható.
Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik annak a fiatal nőnek a csontváza is, ahol az egyik nyakcsigolya részben gyógyult törése figyelhető meg. Ez utóbbi esetben a törést követően fertőződés léphetett fel, mert ennek leküzdése során 5 nyakcsigolya részlegesen összenőtt a csigolyatestek, illetve a csigolyák ízületes kapcsolatát jelentő kis ízfelszínek területén.
Nem volt ritka a csípőficam
Bizonyos esetekben a fejlődés során olyan mértékű elváltozások jelenhetnek meg, amelyek az egyén életét negatívan befolyásolják. Ide tartozik például a csípőficam, vagy a combcsont fejének lefelé és hátrafelé történő csúszása, ami az ízületi felszínek torzulását, az adott oldali láb rövidülését és az ellenoldali láb túlzott használatból adódó erőteljesebb kopását eredményezheti.
A népesség életkörülményeinek rekonstrukciójában fontos elemeket képviselnek a táplálkozási szokások, illetve a fertőző betegségek gyakoriságának megismerése. A kishomoki populáció táplálkozási hiányosságaira mutat az elsősorban az elülső fogakon látható egyszeres vagy többszörös csíkolatrendszer, utalva arra, hogy a növekedés bizonyos szakaszaiban a fogfejlődéshez szükséges ásványi anyagok nem álltak rendelkezésre.
Vashiányosak voltak
Ugyancsak stressz-jelzőként ismert a csontanyagban viszonylag gyakran előforduló cribra orbitalia et cranii, amely a szemüreg felső lemezét és a koponyatetőt érinti. A tünetek között megfigyelhető az adott területek csontállományának felritkulása, pontszerű vagy csatornaszerű hiánya. Hátterükben sokféle tényező (például vérszegénység, parazitikus fertőzés, toxikus hatások, éhezés szifilisz, lepra) állhat, de mindezek többnyire a vashiányos állapotra vezethetők vissza.
