Az Emlékpont és a Hódmezővásárhelyi Izraelita Hitközség a holokauszt nemzetközi emléknapján, január 27-én mutatta be a Magyar Tragédia 1944 Kiállítóhelyen az egykori varsói nagykövet, volt országgyűlési képviselő és holokauszt túlélő, Hárs Gábor Egy túlélő naplója című könyvének harmadik kötetét, majd a hitközség a kiállítóhelyen tartott megemlékezést az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának 75. évfordulóján.
A könyvbemutatóra érkezetteket Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója, az Emlékpont intézményvezetője köszöntötte, aki elmondta: Hárs Gábor könyvének első két kötetét 2018 novemberében ismerhették meg a vásárhelyiek a kiállítóhelyen, míg a mű negyedik kötete áprilisban lát majd napvilágot.
Kis Andrea, Hódmezővásárhely alpolgármestere köszöntőjében hangsúlyozta: bölcsességgel és tanítással el kell azt érni, hogy a magyar társadalom szembe nézzen az 1944-ben történtekkel, hogy az országban sokkal nagyobb béke és nyugalom lehessen. Erdélyi Miklós, a Hódmezővásárhelyi Izraelita Hitközség elnöke örömét fejezte ki, hogy Hárs Gábor újabb kötetét ismerhetik meg a vásárhelyiek. Egyre kevesebben vannak, akik túlélték a Soát – fogalmazott –, akik beszámolhatnak arról, az milyen hatással volt későbbi életükre, hogy gyermekként azért kellett elmenniük, hogy megöljék őket: ezért is fontosak Hárs Gábor kötetei.
A Tóra szerint fontos emlékezni és emlékeztetni, emiatt is foglalta könyvsorozatba a vele történteket Hárs Gábor aktív diplomatai és politikusi pályájának lezárulta után, s vállalt missziót, hogy életének fordulatait előadásokon is ismertesse. A harmadik kötet az akkor végzős, orosz-lengyel szakos bölcsészhallgató Hárs Gábornak a Külügyminisztériumba vezető útjával kezdődik, s szól arról, hogyan került Ghána helyett Varsóba, hogy az 1978-ban II. János Pál néven pápává választott krakkói érsek tevékenységével kapcsolatos lengyelországi eseményeket elemezze, de olvasói azt is megismerheti, hogyan váltakoztak életének szakaszai a munkanélküliségtől a varsói nagyköveti posztiig, s hogyan vett részt a NATO-csatlakozáshoz vezető feladatokban országgyűlési képviselőként.
A könyvbemutatót követő megemlékezésen Kis Andrea alpolgármester kijelentette: ugyanúgy pótolhatatlan az a félmillió magyar ember, mint az a közel ötszáz vásárhelyi polgár, akik gyermekként, orvosként, ügyvédként, vagy kereskedőként estek a vészkorszak áldozataivá, s nem pótolhatók az ő meg nem született leszármazottaik sem.
Erdélyi Miklós, a Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség elnöke megemlékező beszédében arról szólt, hogy a haláltáborok működését az Egyesület Államok légi erejének lett volna lehetősége jóval korábban megszüntetni, azonban ezt más harci mozzanatokra hivatkozva ezt nem tették, s a hitközség nevében tiltakozásának adott hangot, amiért az emléknapot megelőzően Hódmezővásárhelyen Tormay Cécile neve alatt alakult polgári kör jött létre.
A Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség ügyvezető elnöke a tiltakozást közleményben is összefoglalta:
A hódmezővásárhelyi zsidóság fel van háborodva, megdöbbenve értesült arról, hogy a városban Tormay Cécile-ről elnevezett polgári kör alakult. A névadó írónő nem az irodalmi munkásságával, hanem azzal tűnt ki, hogy előkészítette műveivel az auschwitz-i gázkamrákat.
Tormay könyveinek visszatérő motívuma és szellemisége az antiszemitizmus, az intolerancia és a rasszizmus. A hitközség megdöbbenve és felháborodva értesült, hogy az újonnan alakult hódmezővásárhelyi egyesület milyen nevet választott, szerintük ugyanis a névadó nyíltan antiszemita volt és “előbb vallotta magát fasisztának, mint Mussolini - olvasható a közleményben.
