
Hosszú ideje probléma hazánkban, hogy az iskolai drogprevencióra nem fordítanak kellő figyelmet az oktatási intézmények - a tájékoztató előadásokat sokszor kötelezően teljesítendő feladatnak tartják, és nem foglalkoznak a droghasználatot kiváltó okokkal. A felvilágosító előadás pedig gyakran az ellenkező hatást éri el és kedvet csinál a kábítószerek kipróbálásához.
Az egyik meg nem nevezett vásárhelyi iskolában az egészségnapon a drogprevenciós előadáson részt vett diákok közül többen mondták, azért ültek be, mert jobb ha érettségi előtt látják az ilyen jellegű „aktivitásukat.”
Ez persze nem az iskola, de nem is tanuló hibája, mert Nerada Mátyás addiktológiai tanácsadó szerint a probléma egyik gyökere, hogy már két éve nincs kidolgozott drogstratégia Magyarországon. Az edupressnek elmondta, Magyarországon hosszú ideje probléma: az iskolák nem érdekeltek abban, hogy hosszú távú befektetésként tekintsenek az iskolai drogprevencióra - azt inkább egy kötelezően teljesítendő feladatnak tartják, így pedig nem lehet segíteni a gyerekeken.
Sok esetben probléma, hogy az intézményekben tömegrendezvényt akarnak a drogprevenciós előadásból csinálni, máshol pedig kötelezővé teszik, ami szintén nem jó módszer. "Nagyon nehéz megértetni az iskolákkal, hogy ez érzékeny, intim terület, nem azért megyünk oda, hogy utána megmondjuk, kivel van baj" - hangsúlyozta. Nerada Mátyás szerint a szülők bevonása a droprevenciós programba a munka egyik legnehezebb része. Ennek oka, hogy ők okozzák a legtöbb olyan problémát, amely a droghasználat kialakulásához vezethet és ők a legpasszívabbak a kivezető út megtalálásában. "Inkább homokba dugják fejüket, nem foglalkoznak a problémával, akkor kapnak csak észbe, amikor már késő" - tette hozzá.
Az iskolai drogprevenciós előadások során mindig felmerül a függőség fogalma, továbbá, hogy milyen szerek vannak a piacon, Nerada Mátyás azonban azt vallja, hogy nem szabad ebbe az irányba tovább vinni a beszélgetést. "Egy harmincfős osztályban biztos akad olyan, aki már anyagozik, vannak, akik próbálták már, emellett pedig olyanok, akik alapesetben nem keresnék a lehetőséget, de ha olyan információk birtokába kerülnek, amelyek felkelthetik az érdeklődésüket, akkor kedvet kapnak a kipróbálásra" - fejtette ki az addiktológiai tanácsadó.
Mint bármely más városban, Hódmezővásárhelyen sem kell sok a kipróbáláshoz. Az viszont kijelenthető, hogy a vásárhelyi szórakozóhelyek ebben nem játszanak szerepet. Informátoraink szerint, a drogok terítését „szájhagyomány útján terjedő” telefonos megrendeléssel bonyolítják, a város különböző pontján. Arról is beszéltek informátoraink, hogy az egyik díler lekapcsolásával a városban kissé „elakadt” a beszerzési lehetőség. Viszont komolyan növekszik az érdeklődés, a dizájnerdrogok iránt, például gyógynövényre asszociáló füstölőszerűségre.
A szakember szerint nem legyen jó hír, hogy egy-két most felbukkanó új szer esetleg nem vezet függőséghez, sokkal inkább át kell segíteni a fiatalokat a nehézségeken, választ adni valós kérdéseikre, megismertetni velük olyan küzdési stratégiákat, amelyek mentén drogok nélkül túlélhetik a nehéz helyzeteket.
Nerada Mátyás már húsz éve foglalkozik szerhasználó fiatalokkal, tapasztalatai szerint nagy részük nem rendelkezik azokkal a megoldó készletekkel, stratégiákkal, amik a felnőtté váláshoz fontosak lennének. "Az ilyen típusú hiányosságokra egyfajta reakcióként jelentek meg a különböző drogok. Tehát az iskolai drogprevenció során nem konkrétan a drogokkal kell foglalkozni, hanem a kábítószer fogyasztást kiváltó okokkal" - tette hozzá.
Informátoraink az elhangzottakra úgy reagáltak, „igencsak meglepődnének a zsaruk, ha egy hétvégi éjszakán Pestről leruccanna Vásárhelyre egy mozgó droglabor.”
Tegyük hozzá, dr. Szabó Máté ombudsman néhány évvel ezelőtti diszkórazzia kapcsán írt, ma is érvényes állásfoglalása szerint: „…Az elvégzett jogalap nélküli vizsgálatok sértették a megalázó bánásmód alkotmányos tilalmát is. Az állam csak abban az esetben korlátozhatja az alapjogokat, ha a legitim célok védelme más módon nem érhető el. Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához az is feltétel, hogy a korlátozás megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyenek egymással. A vizsgált intézkedés sem a hatályos jogszabályoknak, sem az alkotmányos követelményeknek nem felelt meg.
A feltárt alkotmányos jogokkal összefüggő visszásság jövőbeli elkerülése érdekében felkértem az országos rendőrfőkapitányt, hogy intézkedjen a „diszkórazziák” eddig követett gyakorlatának felülvizsgálatára, és nyomatékosan hívja fel alárendelt szervek figyelmét a jogszabályok betartására.”