GazdaságKi fizeti a számlát Hódmezővásárhelyen?

2013. december 13., péntek
 
Ki fizeti a számlát Hódmezővásárhelyen?

Felszámolás előtt áll Hódmezővásárhely víziközműcége két jogszabályváltozás miatt. De ki álljon helyt a cég által kibocsátott kötvényekért? Nem kis összegről, négy-öt milliárdos kötvényadósságról van szó, írja a nol.hu.

 

 

 


 

Megírtuk, 2016-tól csak a 150 ezernél több fogyasztói egyenértékkel – lakossági bekötéssel – rendelkező szolgáltatók kapnak működési engedélyt. Az új víziközmű törvény megszületésével új jogi környezet is létrejött, amelynek értelmében mintegy 40-re redukálódik a vízi szolgáltatók száma. A kis vízműcégek a törvény erejénél fogva sem maradhatnak meg, az Alföldvíz Zrt. viszont minden kritériumnak megfelel, rendelkezik az előírt fogyasztói egyenértékkel, a személyi és tárgyi feltételekkel, és korszerű rendszerekkel dolgozik. A 100 százalékban hazai tulajdonú társaság alkalmas regionális szinten a víziközművek gazdaságos üzemeltetésére, az egészséges ivóvíz biztosítására, és az Alföld legkiemelkedőbb szolgáltatója lehet. A tavaszi tárgyalások alapján úgy tűnt, Hódmezővásárhelyen is a Békés megyei Alföldvíz Zrt. fog ivóvizet szolgáltatni

Azonban Hódmezővásárhely júliusban bejelentette, nem kíván csatlakozni, hanem a vásárhelyi ivóvíz-szolgáltató cég, a Zsigmondy Béla Zrt. az energetikai hivataltól kért önálló működési engedélyt, amely szerint Hódmezővásárhely mellett Mindszenten és Székkutason is szolgáltatna ivóvizet és tisztítaná a szennyvizet. Ez utóbbira megfelelő kapacitású a Hódtói szennyvíztisztító telep.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a Zsigmondy Béla Víziközműveket Üzemeltető Zrt.-től, a hivatal honlapján nyilvánosságra hozott határozat szerint megtagadta a víziközmű-szolgáltatói engedély kiadását. A hivatal elnöke által szignózott és július 8-án jogerőssé vált határozat szerint, a Zsigmondy Zrt. május végén nyújtott be kérelmet a hivatalhoz, amely nem felel meg a törvényi feltételeknek. Ezek után döntött úgy a vásárhelyi önkormányzat, hogy mégis csak az Alföldvíz Zrt.-vel köt szerződést.

 

Felszámolás alatt áll Hódmezővásárhely víziközműcége, a Zsigmondy Béla Zrt. A felszámolást a NAV kezdeményezte. A vásárhelyi önkormányzat tulajdonában álló vízmű 2006-ban több mint hárommilliárd forint értékben bocsátott ki svájcifrank-alapú kötvényt a Raiffeisen Banknál, amit az Erste Bank később megvásárolt. A konstrukció 20 éves futamidőre szólt, az első öt esztendőben csak a kamatokat kellett fizetni. A 2008-ban kezdődött pénzügyi válság ugyan teljesen átírta a kibocsátáskor érvényes feltételeket, a Zsigmondy Béla Zrt. azonban rendben fizette a kamatot, majd a tőkerészleteket is, olvasható a nol.hu cikkében.

Két jogszabályváltozás szerint 2013. január 1-jétől a helyi víziközművagyonnal akkora cégeket kell létrehozni, hogy egyenként legalább 150 ezer lakos ellátását biztosítani tudják.

 

Mivel Hódmezővásárhelyen csak 46 ezren élnek, a Zsigmondynak is társulnia kellett volna valakivel. Ezt a kötvényeket jegyző Erste Bank is támogatta, de kikötötte: csak olyan változást fogad el, amelyben a létrejövő jogutód cég a Zsigmondy Béla Zrt. összes adósságát átvállalja.

A Vásárhelyi Hírekben megírtuk, A hódmezővásárhelyi önkormányzat kiadott egy  nyilatkozatot, amelyben úgy fogalmaznak: a város vezetősége és a Zsigmondy Béla Zrt. menedzsmentje „mindent megtett annak érdekében, hogy a társaság működési engedélyének fenntartása érdekében fúziós partnert találjon”.

A nol.hu cikke szerint a térségben a békéscsabai központú Alföldvíz Regionális Víziközmű-szolgáltató Zrt. a koncentráció egyik szervezője. Ők azonban nem akarták átvállalni a vásárhelyi vízmű jelenleg már közel ötmilliárdosra becsült tartozását. Így is az Alföldvíz Zrt. lett a szolgáltató – a Magyar Energetikai és Közmű Hivatal megvonta a Zsigmondytól a működési engedélyt, és az Alföldvizet jelölte ki kényszerszolgáltatónak.

Az Erste Bank és a vásárhelyi önkormányzat közös közleménye szerint a Zsigmondy azután lett működésképtelen, miután megvonták a működési engedélyét. A közlemény szerint a bank ezt követően tett behajtási lépéseket a követelések minél magasabb megtérülése érdekében. Ezekről a társaságot értesítette. Más forrásból olyan információt is kaptunk, hogy fordítva történt: bank bepánikolt, mikor kiderült, hogy a hitel fedezetéül szolgáló közművagyon a törvény erejénél fogva átszáll az önkormányzatra, ezért felmondta a százmilliós nagyságrendű forgóeszközhitelt, és minden befizetést azonnal leemelt a vízmű nála vezetett számlájáról. Vagyis a Zsigmondynak azért vonták meg a működési engedélyét, mert likviditási nehézségei miatt működésképtelenné vált, állítja a nol.hu.

 

A hódmezővásárhelyi vízmű esete a közmű-szolgáltatási rendszerváltás állatorvosi lova. Magyarország egyik legalacsonyabban fekvő városában nagyon nagy problémákat okozott a belvíz. Bár korábban állami támogatással épült egy szennyvíztisztító mű, az 1990-es évek elején az utcák kevesebb mint egyötöde volt csatornázva.

Az akkor még a néhai Rapcsák András vezette önkormányzat döntése, a részleges privatizáció racionálisnak tűnt: közös vízműcéget hoztak létre egy német vállalattal, amely tagi kölcsönként biztosította a tőkét a csatornahálózat kiépítéséhez. A befektetés hosszabb idő alatt, az emelkedő vízdíjakból térült volna meg. A tagi kölcsönt német márkában folyósította a német tulajdonos, de kikötött rá évi 4 százalék garantált reálkamatot. Bár ez sokkal magasabb volt, mint amennyit abban az időben Nyugat-Európában el lehetett érni, a vásárhelyiek lehetséges alternatívája még rosszabb volt: Magyarországon akkoriban 30-35 százalék körül mozgott az infláció. A külföldi tulajdonos azonban nemcsak a kamatot kötötte ki, hanem jelentős igazgatási és menedzsmentdíjat is kivett a cégből. Az utóbbinak például 150 millió forint körül mozgott az éves összege.

A rendszerváltás eredményeként várt életszínvonal-növekedés nem következett be. Miközben Hódmezővásárhelyen is összeomlott a nagyipar, sokan elvesztették az állásukat, a lakossági jövedelem csökkent, addig a vízdíj az előre meghatározott képlet szerint folyamatosan nőtt. A lakosságra záruló csapdahelyzethez képest – a német tulajdonos igényeit már az alaptőkéből kellett kielégíteni – jó megoldásnak tűnt, hogy 2006-ban, Lázár János polgármestersége idején több mint hárommilliárd forint értékben kötvényt bocsátott ki a vízmű, amelyből kamatostul visszafizették az általa befektetett pénzt a németeknek.

Akkor úgy tűnt, mindenki jól jár. Az alacsony kamat és az akkori árfolyam mellett úgy látszott: egy rossz hitelt helyettesítettek egy sokkal jobbal, közben még a vízdíjakat is jelentősen csökkenteni tudták. Amikor később a Raiffeisentől a kötvénycsomagot átvette az Erste Bank, a pénzügyi konstrukciót az Erste dolgozta ki – ezt a hódmezővásárhelyi önkormányzat elfogadta. Az Erste meglepő módon még készfizető kezességet sem kért Hódmezővásárhely városától.

 

Mivel Magyarországot is elérte a pénzügyi válság, a svájci frank és a forint árfolyamváltozása erősen megemelte a tőketörlesztést. Ennek ellenére talpon maradhatott volna a Zsigmondy Zrt., ha nem következik be a törvényi változás a vízműcégek kötelező koncentrációjáról. A Zsigmondy 2014 végéig kereshetett volna partnert – tárgyaltak is Szentes, Mórahalom, Makó és Kistelek önkormányzatával. Meg nem erősített hírek szerint azonban a Fidesznek az a tényleges, nem kommunikált elképzelése, hogy a 150 ezer lakosnál sokkal nagyobb népességet kiszolgáló, országosan mindössze alig hat-hét regionális vízmű jöjjön létre. A Dél-Alföldön ennek különös jelentőséget ad, hogy folyamatban van a Dél-Alföldi Ivóvízjavító Program, közkeletűbb nevén az arzénmentesítés, egy 88,8 milliárd forintos projekt, amelyet európai uniós támogatásból valósítanak meg. A vízműfúzió tétje tehát az is, ki rendelkezik ennek a közel százmilliárdos összegnek az elköltéséről.

A Magyar Energetikai és Közmű Hivatal nem várta ki, hogy talál-e partnert 2014 végéig a Zsigmondy, hanem visszavonta a működési engedélyét, és helyette kijelölte kényszerszolgáltatónak a békéscsabai központú Alföldvíz Zrt.-t. Talán nem véletlen, hogy a szóba jöhető partnerek közül néhány Fidesz-vezette önkormányzat váratlanul visszakozott. A kényszerszolgáltató Békéscsabáról hozta a saját eszközeit, de átvette a Zsigmondy összes dolgozóját, akik azonban tartanak attól, hogy egy részüket majd „kiracionalizálják” némi idő múltán.

 

A nol.hu érdeklődésére a Horizont Holding Zrt. felszámolóbiztosa, dr. Munz Károly közölte: az Erste Bank még nem jelentette be a hitelezői igényét a felszámolási eljárásban. Az sem ismert, mennyi saját vagyona maradt a Zsigmondy Zrt.-nek.

A felszámoló nem kívánta kommentálni a legfőbb kérdést: ki fizeti a számlát? Információk szerint három változat lehetséges. A közel ötmilliárdosra becsült veszteségen megosztozik az Erste Bank és az adóhivatal. A következő lehetőség: az adósságot részben vagy egészben kifizetik a hódmezővásárhelyi önkormányzat költségvetéséből. (Hódmezővásárhelynek eddig két részletben összesen több mint 22 milliárd forint adósságát vállalta már át az állam.) A harmadik lehetőség: átvállalja ezt is az állam, és kiegyenlítik a magyar adófizetők, írja a nol.hu.

 

A vízműcég egyedüli tulajdonosa a hódmezővásárhelyi önkormányzat. Az önkormányzat álláspontja szerint ők elfogadták az Erste pénzügyi konstrukcióját, kezességvállalást nem is kért a bank. A társasági törvény és a polgári törvénykönyv szerint az önkormányzat nem felel a saját vagyonával a cége adósságáért, a víziközművagyon pedig elidegeníthetetlen. Az Erste Bank pert indított, hogy a bíróság állapítsa meg: azzal, hogy a hiteltartozás fedezetéül szolgáló cégvagyon, a közműhálózat a törvény erejénél fogva átszállt a céget birtokló önkormányzatra, maga a hiteltartozás is átszállt a városra. A hódmezővásárhelyi önkormányzat ezt nem ismeri el, olvasható a nol.hu cikkében.

 

Olvassa el ezt is!

Az oklevél nem diploma

Az oklevél nem diploma

A mai Diplomaátadón a két szakon végzettek közül 17-en kapták kézhez diplomájukat. Az alig 30 százalékos arány megfelel az országos átlagnak. Képekkel!
Tovább pattoghat a labda

Tovább pattoghat a labda

Ma délelőtt a vásárhelyi Polgármesteri Hivatal képviselői a sajtó jelenlétében egy jogerős ítélet birtokában visszavették a Balogh Imsi Sportarénát. Még nincs vége!
Hódmezővásárhely Ifjú Tehetségei 2025-ben

Hódmezővásárhely Ifjú Tehetségei 2025-ben

Meglepő, de a vásárhelyi iskolaigazgatók idén egyáltalán nem találtak jelöltet a díjra. Valószínű, hogy nem az iskolájuk színvonalát kérdőjelezték meg.
Pedagógus Életműdíj 2025

Pedagógus Életműdíj 2025

A közgyűlés határozata alapján idén munkássága elismeréseként Pedagógus Életműdíjban Hegedűs Pálné nyugalmazott iskolaigazgató részesült
 

És ezt már olvasta?

Kilencven éve született Antal Imre
Kilencven éve született Antal Imre Július 31-én lenne kilencven éves Antal Imre Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, műsorvezető, showman, az elmúlt évtizedek egyik népszerű tévés személyisége.
 
171 első éves hallgató az MGK-n
171 első éves hallgató az MGK-n Csaknem hétezer hallgatót vettek fel az idei központi felvételi eljárásban a Szegedi Tudományegyetemre (SZTE).
 
Vásárhely is szerepel a listán
Vásárhely is szerepel a listán Az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság programjának köszönhetően 105 általános és középiskolában épülhet mászófal a következő tanévben.
 
Vásárhely kimaradt
Vásárhely kimaradt Kihirdették a Versenyképes Járások Program nyerteseit. Mártély, Mindszent, Székkutas megnyerte a benyújtott 500 millió forintos közös pályázatát.
 
Családi események Hódmezővásárhelyen 2025/2
Családi események Hódmezővásárhelyen 2025/2 2025. 28. hét. Mindannyiunk élete egy csepp a végtelen óceánban... De mi más az óceán, mint ezen cseppek sokasága, amit valami távoli egység mégis összefog...
 
Vásárhelyi ezüstérem Skopjéban
Vásárhelyi ezüstérem Skopjéban Skopjéban rendezték meg az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált, 14 és 18 év közötti az európai fiatal sportolók számára.
 
Az 1919. július 25-én történtekről emlékeztek meg
Az 1919. július 25-én történtekről emlékeztek meg A tömeggyilkosság Hódmezővásárhely határában történt. Az önkormányzat, valamint a FIDESZ-KDNP a kutasi úti emlékműnél elhelyezte az emlékezés koszorúját.