Az 52. Diplomaátadó ünnepségét tartotta a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara. A diploma átadásának és ezzel magas színvonalú munkavégzésre alkalmas mérnökök jelképes útrabocsátásának ünnepi hangulatát rontotta kissé, hogy a 48 eredményesen záróvizsgát tett egyetemi hallgatóból összesen csak 17-en vehették át diplomájukat, a többiek az elvégzett tanulmányaikat igazoló oklevelet kaptak.
Mint ismeretes, a jogszabály szerint államilag elismert középfokú nyelvvizsga a diploma kiadásának feltétele.
A december 13-án a hódmezővásárhelyi Polgármesteri Hivatal dísztermében tartott Diplomaátadón részt vett Almási István polgármester, valamint Prof. Dr. Pál József a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, továbbá a Szegedi Tudományegyetem öt karának dékánja, dékánhelyettese, a vásárhelyi egyetemi kar partnerintézményei és a képzésben közreműködő vállalatok vezetői.
Dr. Horváth József dékán kézfogással kívánt minden jót a 48 végzősnek, akik sikeres záróvizsgát tettek a 6+1 féléves képzés végén, közülük huszonheten mezőgazdasági, míg huszonegyen vadgazda mérnök képesítést szereztek. A két szakon végzettek közül 17-en kapták kézhez diplomájukat. Az alig 30 százalékos arány megfelel az országos átlagnak, sőt egy-két százalékkal jobb is annál, ami valószínű annak köszönhető, hogy Idegen Nyelvi Kabinet és akkreditált nyelvvizsga központ is működik a karon.
Prof. Dr. Szabó Gábor a Szegedi Tudományegyetem rektora a Vásárhelyi Híreknek egy nemrég adott interjúban megerősítette, a gyakorlatorientált képzés mellett, vitathatatlan a nyelvismeret fontossága. Az elhelyezkedés, az érvényesülés egyik mozgatórugója. Mint mondta, sokkal szélesebb lesz a diplomával rendelkezők szakmai látóköre. Kérdésünkre visszautasította azokat a sajtóban is hallható elképzeléseket, hogy ne legyen a diploma feltétele a nyelvvizsga: „Miért visszafelé akarunk valamit, miért nem a megoldásért teszünk inkább?” tette fel a kérdést, majd hozzáfűzte, a középiskolák feladata megerősíteni a nyelvi képzést. A rektor példaként említette, hogy a rendszerváltást megelőzően az iskolában évekig tanultuk az oroszt, a kényszernek köszönhetően nem sok eredménnyel. „Nem szabad megint ebbe a hibába esni. Az idegennyelvi óraszámok mindenütt megvannak, már csak sok helyen az igazi nyelvtanítás hiányzik, de úgy hogy a diák se érezze kényszernek.” A rektor határozottan kijelentette, elsősorban nem az egyetemen, hanem a középiskolákban kell megalapozni az idegennyelv ismeretét, de a valóban használható nyelvtudásra van szükség.
