A vásárhelyi polgár este is nyugodtan sétálhat
Bár a bűncselekmények Hódmezővásárhelyen – akárcsak az egész országban – egyre erőszakosabbá válnak, az a véleményem: Vásárhely bűnügyi szempontból ma is egy élhető, biztonságos település, ahol az emberek este is nyugodtan elindulhatnak sétálni – nyilatkozta lapunknak dr. Törő Sándor, a Csongrád Megyei Főügyészség főügyész-helyettese, aki több éven át vezette a hódmezővásárhelyi ügyészséget.
Dr. Törő Sándort aligha kell bemutatni megyénk második legnagyobb városában, hiszen először 1987 tavaszától 1989 őszéig dolgozott Hódmezővásárhelyen beosztott ügyészként. Az 1959-ben Ózdon született jogász - aki jogi diplomáját 1983-ban a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerezte meg - pár évvel később visszatért Vásárhelyre és 1992-től 2003 decemberének végéig vezető ügyészként irányította a város ügyészségét. 2004. február 1-től pedig a Csongrád Megyei Főügyészség főügyész-helyetteséként azt is látja, többek között, mennyit változott a bűnözés Vásárhelyen.
Csónakon érkezett a tolvaj
Beszélgetésünk során előbb arra kértem, egy kis múltidézéssel elevenítsük fel, milyen ügyekben is kellett intézkednie még vásárhelyi vezető ügyészként.
- A hódmezővásárhelyi bűnözés bizonyos szempontból érdekes képet mutatott. Hiszen adva volt egy viszonylag nagy, megyei jogú város, akkor még több mint 50 ezer lakossal, amihez egyrészt hatalmas külterület, így tanyavilág tartozott. Másrészt a Vásárhely környéki, úgymond csatolt részek is - így Szikáncs, Erzsébet, Batida - egy más jelleget mutattak. Ha ehhez hozzávesszük Szeged közelségét, a városon áthaladó nagy forgalmat, az úgynevezett „utazó bűnözés” is tett azért, hogy bűn szempontjából érdekes kép alakuljon ki – mondta el dr. Törő Sándor.
Szólt arról, hogy a külső körzetekben leginkább a kisebb „fajsúlyú”, ám a gazdákat éppen eléggé bántó terménylopások voltak a legjellemzőbbek. Előfordult, hogy az éppen csak megérett paprikát szedték fel a tolvajok, máskor szalmabálák tűntek el, de olyan is megesett nem egyszer, hogy a tanyás gazda elkötött állata miatt tett feljelentést.
- A hétvégi házas körzetekben, vagy mondjuk Mártély üdülős negyedében a télen gazdátlanul maradt ingatlanokból is rengeteg értéktárgy tűnt el. Csak érdekességként: egyszer árvíz idején Mártélyon csónakon közlekedő nyaralófosztogatókat fogtak el a rendőrök.
Még szabadon a szikáncsi gyilkos
Külön is megemlíteném azt a kishomoki betörőt, akinél a lebukása után több száz kulcsot találtak, és annyit minden lopott össze, hogy egy teherautót lehetett megtölteni a zsákmányával. Ekkor felkértük a lakosságot, jöjjön, és keresse elő a hétvégéi házából hiányzó értékeket, és így rengeteg kárt sikerült megtéríteni.
Sajnos egy nagyon súlyos bűncselekmény is köthető a külső körzetekhez. Szikáncson egy idős házaspárt gyilkoltak meg és raboltak ki, sajnos az elkövetőket máig nem sikerült elfogni – emlékezett dr. Törő Sándor.
Az ország második legnagyobb területű városának – mert bizony Vásárhely ezzel a büszke címmel dicsekedhet – a szűkebb értelemben vett városi részéhez köthető bűnök közül a garázdaságokat, rablásokat, járműlopásokat emelte ki, nem megfeledkezve a sok, nem egyszer halállal végződő közúti balesetről sem, amelyek egy részét ittas járművezetés okozta. A legdurvább élet- és testi épség elleni bűncselekmények nem igazán jellemezték Vásárhelyet, bár előfordult, hogy gyilkosság miatt kellett felvonulni a helyszínelőknek.
Tehát az a város, ami dr. Törő Sándor emlékeiben él, viszonylag nyugodt település volt. De vajon az-e még ma is? – kérdeztem a több éve már főügyész-helyettesként bűnre vadászó jogászt.
Egyre több a fiatal bűnös
- Válaszomban vissza kell utalnom a múltra, amikor bizony elég gyakran előfordultak színesfémlopások, leginkább a réz telefonkábeleket vitték el a tettesek. Nos, mára már ez a lopási forma szinte nagyüzemi méreteket öltött, hiszen a korábbinál sokkal nagyobb károkat okoznak a tolvajok, amikor a szántóföldeken kint hagyott öntözőrendszerek berendezéseit viszik el. Bár a világ sokat változott a külső körzetekben, és egyre kevesebben élnek tanyákon, azért a termény- és állatlopások még mindig borzolják a gazdák idegeit, de kétségtelen, ezek száma visszaszorulóban van. Mint ahogy kevesebb autó is tűnik el Vásárhelyen, ám ezek legtöbbje a drága, márkásabb típusok közül kerül ki, vagyis a tulajdonosoknak okozott kár egyre nagyobb.
Dr. Törő Sándor szólt arról: sajnos az országos tendenciák érvényesülnek Vásárhelyen is. A bűnözők egyre erőszakosabbak, a rablások egyre durvábbak és gátlástalanabbak. Volt arra példa, hogy nyílt utcán, fényes nappal ragadták el a táskát a gyanútlan járókelő kezéből, és bizony előkerült már lőfegyver is támadás során. A lakásbetörések sem voltak ismeretlenek a múlt század végén Vásárhelyen, sajnos ezek most is gyakran előfordulnak. Érdekességük, hogy ezek nagyon sokszor átutazó bűnözőkhöz köthetők, akik városról városra járva fosztogatják az otthonokat. Egye gyakoribbak az okirat hamisítással, szerzői jogok megsértésével kapcsolatos „szelídebb” bűnök – készítette a bűnleltárt dr. Törő Sándor.
Majd kitért arra, hogy a korábbiakhoz képest nőtt azon bűncselekmények száma Vásárhelyen – és ez is országos jelenség – amelyet fiatal, vagy éppen gyermekkorúak követnek el. Van köztük olyan, aki boltban lop, más autókat tör fel, de garázdaság és a testi sértés is szerepelt az ifjak bűnlajstromában.
- Vásárhely, szakszóval jellemezve, bűnügyi szempontból „közepesen fertőzött” város. De hozzáteszem: megítélésem szerint ma is egy élhető, biztonságos település, ahol az emberek este is nyugodtan elindulhatnak sétálni. Köszönhető ez annak is, hogy mind a rendőrség, mind az önkormányzat nagy figyelmet fordít a város rendjének megőrzésére. De ha azt szeretnénk, hogy ez a békés hangulat meg is maradjon, az embereknek is jobban oda kell figyelniük értékeikre és egymásra. Hogy csak egy példát mondjak: ha valaki észrevesz a két hete Vásárhelytől távol üdülő szomszédjának a kerítéséhez támasztva két gazdátlan kerékpárt, igyekezzen kideríteni, másokat is segítségül szólítva, vajon mit is csinálhatnak az ismeretlenek a gazdátlanul maradt házban – zárta beszélgetésünket dr. Törő Sándor.
