Ötletparádé újszerű, meglepő, meghökkentő, vagy éppen elfelejtett karácsonyi díszítésekből.

Évszázados adventi hagyományok és szimbólumok

A gyerekek régen énekszóval figyelmeztettek a roratéra, az adventi időszak kezdetét pedig sokáig harangszóval jelezték. Ezek a hagyományok manapság jóval ritkábban fordulnak elő, mint néhány évtizede, de az adventi koszorú elkészítése és a böjt ma is szerves részét képezi a karácsonyra való felkészülésnek.

Énekszó hív a szentmisére

A karácsonyi előkészületekben a gyerekeknek mindig is fontos szerepük volt, az adventi szentmise előtt énekszóval, csengetéssel költögették a híveket, hogy odaérjenek a rorátéra. Szokás volt még a kántálás, az énekes adománygyűjtés is, amely Magyarországon a XV. században alakult ki, főleg a protestáns iskolások körében. Az úgynevezett szálláskeresés is a kisebbekhez fűződik: a Betlehembe érkező és hajlékot kereső József és Mária fáradozásait elevenítették fel.

A katolikus templomokban ősrégi szokás a hajnali szentmise (hétfőtől szombatig), ma már igen népszerű a fiatalok és a középkorosztály körében is, mert munka-, illetve iskolakezdésre már régen vége van, de mégsem irreális időben kezdődik. Jelképe ez Jézus anyjával, Szűz Máriával együtt a várakozásnak.

Erdélyben a népszokások szerint a hajnali mise idején zárva tartották az ajtót és ablakokat, hogy az ilyenkor állati alakot öltő boszorkányok ne ronthassanak a házakba, ólakba. Az Alföldön a lányok a hajnali misére harangozáskor mézet vagy cukrot ettek, hogy édes legyen nyelvük, így férjet „édesgessenek” maguknak.

Az adventi koszorú, mint szimbólum

A hagyományos adventi koszorún három lila és egy rózsaszín gyertya várja az Úr eljövetelét, a karácsonyt. A lila szín az egyházi liturgiában a bűnbánatot fejezi ki. Egyedül advent harmadik vasárnapja, az úgynevezett örömvasárnap emelkedik ki a többi közül, amelynek a liturgikus színe a rózsaszín. Ez a színmisztika az adventi koszorú gyertyáin is visszaköszön. Legelőször a rózsaszín gyertyával szembeni lilát gyújtjuk meg, így pontosan a harmadik vasárnapon fog világítani a rózsaszín gyertya. A kör alak az örökkévalóságot jelképezi.

Az adventi koszorú Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész nevéhez fűződik, aki 1838-ban egy gyermekotthon egyik termébe fából hatalmas, kocsikerék méretű csillárt készíttetett, és minden istentiszteleten egy újabb gyertyát tűzött a csillárkoszorúba. A négy gyertya a világosságot jelképezi, amely Jézus születése révén szétárad a Földön, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt szimbolizálja.

A harangozás ma már ritkaság

Az adventi időszak kezdetét sokáig harangszóval jelezték. Ma már ez kezd kikopni a szokások közül, akárcsak az adventi böjt, pedig ez még a XX. század közepén is élt az idősek körében. Korábban heti háromszor tartózkodtak az Úr jövetelét váró időszakban a hústól, aztán ez kettőre, szerdai és pénteki napra korlátozódott. Még nagymamáink is kerülték az adventi időszakban a zajos mulatságokat, a táncot, még lakodalmakat sem tartottak, sőt a kocsmákban ebben az időszakban csak utasokat szolgáltak ki.

Az elcsendesülés és a böjt ideje ez

Ha nem is olyan szigorút, mint a nagyböjtkor, hústilalmat az egyház advent idejére is előírt, XIV. Kelemen pápa ráadásul az Osztrák–Magyar Monarchiára „személyre szabta” szerda–péntek ritmussal (1774), ez fenn is maradt 1918-ig; az idősebbek még emlékezhetnek rá, 1956-ig december 24-e szigorú böjti nap volt.

                                                           -------------------------------------------

Vékony faágakból angyalkák. Bárhol lehet találni, különösen a családi házak kertjében, vékony ágakat, amelyeket a képen látató hosszúságúra vágva, papírdíszítéssel kedves figurákkal színesíthetjük a lakás karácsonyi díszítését.

Figyelem! A faágak egyik végét ferdén kell lemetszeni, majd alkoholos filctollal kedves arcocskát rajzolhatunk. A készítés több fázisába a gyerekek is bevonhatók.

Árvalányhajjal, dekorszalaggal, vagy akár a több éves használatban megsérült karácsonyfadísz darabkáival díszített egyszerű poharakkal, bennük egy szál gyertyával várni a családtagokat, vendégeket Szent Este… Apró mosolyt, egy kis plusz örömet szerezhet!

Az ünnepi étkezéskor, az asztalon sokszor útban van az adventi koszorú. De nem szívesen mondunk le róla, hiszen emeli az est hangulatát.

Az adventi koszorú újszerű függesztéséhez csak 3-4 méter óarany, vagy barna szalag kell, és persze egy kampó vagy más a mennyezeten, amihez rögzíthetjük. A koszorút, még néhány lecsüngő csillogó aranyszállal, egyéb aprósággal tovább díszíthetjük. (A karácsonyfa feldíszítése után is megmarad egy-két apró dolog…!)

A család kisebb tagjai is biztos örömmel segítenek egy modern és mutatós dekoráció előállításában. Natúrszín papírszalagokat csíkokra vágva igen egyszerűen gömbök hajtogathatók belőlük, egy kis ragasztó segítségével. Ha pedig összenyomjuk egyiket-másikat, csillagformát kapunk. Hatásos és újszerű karácsonyfa díszítés lehet belőlük.

Ha attól fél, hogy valaki felborítja az asztalon, vagy komódon elhelyezett adventi gyertyát, nyugodtan cserépbe „ültetheti”. Sőt, ezzel még egyedi díszítésekre is van lehetőség. Meghökkentő, ám annál mutatósabb ünnepi dísz.   

Szellemes és meglepő ha az ünnepi asztalt „almafákkal” díszítjük. A kisméretű cserép földjébe nyomott villára egy szép fényesre törölt piros almát szúrunk. Hogy a dizájn hatását fokozzuk és ne csak látványos legyen, a cserepek földjének tetejét fűszerekkel borítsuk be.

Első ránézésre is izgalmas, de nem is gondolná, milyen egyszerű ez a rusztikus „csipke” tányéralátét. Csíkokra vágott filsz egy kis ragasztó és kész az ünnepi teríték hangulatát erősítő hasznos dekoráció. !