Hogyan alakította át a kommunista hatalom Jézus születésének ünnepét? Az Emlékpont december 15-én, csütörtökön, rendhagyó tanóráján résztvevő diákok megtudhatják, hogy mire irányult az ötvenes évek elején a tanárok "Na, mit hozott a Jézuska?" kérdése.

A szentesteünneplés letörésének leghatásosabb módszere a puszta félelemkeltés volt. Szimbolikus jelentőségű, hogy az államvédelmi bizottság 1949. december 24-én függetlenítette az ÁVH-t a Belügyminisztériumtól. Szintén a karácsonyi ünnepkör alatt történt a magyar katolikus egyház vezetőjének, Mindszenty Józsefnek az elfogatása, akit 1949. december 26-án tartóztattak le. A „párt ökle” tehát az ünnepen sem hevert tétlenül. Karácsony másnapját törölték a munkaszüneti napok sorából.

Az ötvenes évekre Sztálin születésnapja vált a tél főünnepévé, december 24-e pedig átalakult fenyőünneppé. A fenyő a Télapó ajándéka, a Gyed Maróz (Fagy Apó) örvendezteti meg az ifjúságot, de hogy túlságosan nagy kultusza ne támadhasson, megtiltották a karácsony előtti bérszámfejtést, és így nagyon egyszerűen megoldódott az ajándékozás problémája.

Egy-egy ártatlannak tűnő "Na, mit hozott a Jézuska?" kérdésből rögtön kiderült, hogy a fenyő hozza-e az ajándékot, a Télapó, vagy pedig még mindig a Jézuska. A házbizalmik fáradhatatlanul látogatták a lakásokat, vizsgálták az ünneplési szokásokat, a kommunista ideológia által átszellemült tanárok pedig ártatlannak tűnő kérdésekkel, fogalmazásokkal mérték fel a diákok "karácsonyi beállítottságát".

Az Emlékpont rendhagyó tanóráján Báló Péter, az intézmény múzeumpedagógusa december 15-én, csütörtökön 9.50-től mutatja be, hogyan lépett Jézus helyébe a Szovjetunió távoli vidékeiről származó, Gyed Maróz és miként lett a Karácsonyból fenyőünnep.