Jordán Tamás színművész, valamint a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Hódmezővásárhelyi Helyőrségi Zenekara kapja az idei Bessenyei-díjat.
A Hódmezővásárhely önkormányzata által alapított elismerést a január 22-én, kedden, a Magyar Kultúra Napja alkalmából a hagyományoknak megfelelően ünnepi díszközgyűlés során adják át a díjazottaknak.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban alapította meg a Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat. A kétszeres Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló Művészről, Hódmezővásárhely szülöttéről és díszpolgáráról elnevezett – az első három évben városi hatáskörű, majd a magyar nemzet egészére kiterjesztett – elismerést minden évben az amatőr és hivatásos színjátszás, népdal, magyar nóta, instrumentális zene, kórus, néptánc, vers- és prózamondás területeiről jelöltek közül egy személy, és egy csoport kapja meg.
A nettó 500 ezer forint pénzbeli juttatással járó díj olyan személyeknek, vagy csoportoknak adományozható, akik a magyar kultúra fejlesztésében és terjesztésében, a magyar nyelv ápolásában, a magyar nemzet és nyelv fennmaradásáért folytatott munkában kimagasló teljesítményt nyújtanak – vagy életükben nyújtottak –, és ily módon Bessenyei Ferenc szellemiségének megfelelően tevékenykednek – vagy életükben tevékenykedtek –, az ő munkáját folytatják.
Az ünnepi díszközgyűlésen köszöntőt mond: Almási István polgármester, Lázár János országgyűlési képviselő, valamint Dr. B. Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc özvegye.
Díjazottak:
Jordán Tamás
Győrben született 1943-ban. 1966-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen geodéta mérnöki diplomát szerez, eredeti szakmájában azonban csupán hat évig dolgozik az akkori Fővárosi Tanács építési osztályán, 1972-ben végleg a színház és a színészi hivatás mellett kötelezi el magát.
Kapcsolata a színházi élettel a hatvanas évek elején indult. 1961 és 1970 között a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Universitas Együttesének tagja, 1970-ben, az akkor alakult, főleg fiatalokat foglalkoztató 25. Színház társulatához, 1977-ben a Várszínházhoz szerződött. 1980 és 1991 között az akkor fénykorát élő kaposvári Csiky Gergely Színház társulatának tagja, majd 1991-ben a budapesti Merlin Színház egyik alapítója és igazgatója lett. 2003. január 1-jétől 2008-ig a Nemzeti Színház vezérigazgatója. 2008-ban Szombathelyen megalapította a Weöres Sándor Színházat, amelynek azóta is vezetője.
Színészként klasszikus és modern, magyar és külföldi darabokban is sikert aratott. Legfontosabb szerepei: Mester és Jesua Bulgakov A Mester és Margarita című darabjában, De Sade márki Weiss Marat halálában, Vladimir Beckett Godot-ra várva című darabjában, Trigorin Csehov Sirályában, Harpagon Moliere A fösvény című darabjában.
A hazai szerzők közül Fejes Endre, Illyés Gyula, Hamvai Kornél színműveiben játszott, rendezte többek között Fassbinder, Goldoni, Anouilh, Móricz Zsigmond, Füst Milán, Csiky Gergely darabjait. Színészként több filmben is játszott, amelyek közül kiemelkedő a Bacsó Péter rendezte, 1985-ben készült Hány az óra, Vekker úr? című filmben nyújtott alakítása.
1992-től 1996-ig a Magyar színészkamara elnöke, 1996-tól 1998-ig a Magyar Ösztöndíj Bizottság tagja volt. 1999-től 2001-ig a Magyar Színházi Társaság vezetőségi tagja, 2006-2007-ben elnöke, 2000-től 2010-ig a Pécsi Országos Színházi Találkozó fesztiváligazgatója volt. Lukáts Andorral osztályt indított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2001-ben, ahol 2006-ig oktatott. 2007-től a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Színházművészeti Tanszékének tanszékvezetője, egyetemi docens.
Kiemelkedő szakmai munkájáért több elismerésben is részesült: 1978-ban Jászai Mari-, 1996-ban Kossuth-, 2000-ben Budapest Díjat kapott, 1986-ban érdemes művész lett. 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést vehette át. 2007-ben felavatták lábnyomát a Nagymező utcai Pesti Broadwayn, s a közönség szavazatai alapján megkapta az Örökös Tagság kitüntető címet a Halhatatlanok Társulatában. 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkereszt a Csillaggal kitüntetésben és Megyei príma díjban részesült, 2011-ben Prima díjas, 2012-ben Jubileumi Prima Primissima Díjas lett.
A Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár
Hódmezővásárhelyi Helyőrségi Zenekara
A Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Hódmezővásárhelyi Helyőrségi Zenekara 2001-ben alakult meg. A jelenleg 24 fős zenekar 2002 májusában a Honvédelem Napja alkalmából, Ópusztaszeren rendezett Katonacsaládok Országos Találkozóján mutatkozott be először, közel tízezer ember előtt.
A zenekar fennállása óta aktívan részt vesz Hódmezővásárhely kulturális és művészeti életében, a városi ünnepségeken, amelyek közül kiemelkednek a Hódmezővásárhelyen, illetve Debrecenben tartott nagysikerű karácsonyi koncertek.
A zenekar számos katonazenekari fesztiválon – így a Debreceni, Egri, Szolnoki Katonazenekari Fesztiválon és a Miskolci Díszelgő Fesztiválon – lépett fel, itthon és külföldön egyaránt. Több alkalommal jártak már Aradon, de kaptak meghívást Olaszországba, Ausztriába és Németországba is.
2003 és 2005 között a Budapesti Helyőrségi Zenekarral összevonva az augusztus 20-i állami ünnepség és tisztavatás közreműködő zenekara Budapesten, 2012-ben fellép az Olaszországi Solbiate Olona-ban megrendezésre kerülő NATO Gyorstelepítésű Hadtestparancsnokság nagyszabású rendezvényén. Az évi 150 katonai feladat mellett a zenekar már több alkalommal adott komolyzenei koncertet a Magyar Rádió Bartók Főszerkesztőség 6-os stúdiójában, a nyár derekán a Magyar Televízió „Balatoni nyár” című műsorában arattak hatalmas sikert. Számos alkalommal kapnak meghívást falunapok, koszorúzások, szoboravatások, városi rendezvények, ünnepségek programjának színesítésére az ország több pontjáról.
A szolgálati repertoáron kívül a zenekar vezetése törekszik, a magyar fúvószenei irodalom, a nemzeti hagyományok népszerűsítésére Magyarországon és külföldön egyaránt.
A Hódmezővásárhelyi Helyőrségi Zenekart megalakulása óta Kovács István őrnagy irányítja, kiemelkedő sikereikben fontos szerepet játszik a zenészi állomány magas szakmai képzettsége, tudása. A zenekar törekszik a magyar zeneirodalom, a nemzeti hagyományok népszerűsítésére hazánkban és külföldön egyaránt.
