Szén-monoxid-mérgezés gyanújával szállítottak kórházba két embert hétfőn este egy hódmezővásárhelyi családi házból.
December 20-án rosszullétre panaszkodtak, azonnal tárcsázták a segélyhívót. A város hivatásos tűzoltói a nyílt égésterű vízmelegítő közelében, a fürdőszobában mérték a legmagasabb értékeket. A házban nem volt szén-monoxid-érzékelő, ami még az első tünetek előtt figyelmeztette volna a lakókat a veszélyre.
A Vásárhelyi Hírekben évek óta visszatérően és gyakran írunk a „csendes gyilkosról.” Nem újdonság, hogy a megyében (is) a mérgezések okai minden esetben a nem megfelelő levegő-utánpótlásra, valamint a gázfogyasztó berendezések nem megfelelő műszaki állapotára vezethetők vissza.
A szén-monoxid (vegyjele: CO) az emberi érzékszervek számára „láthatatlan”, hisz ez egy színtelen, szagtalan, íztelen, a levegőnél egy kicsivel könnyebb, mérgező gáz, amely tökéletlen égés során jön létre. Belélegezve gátolja a vér oxigénszállító képességét, mivel erősen kapcsolódik az oxigént szállító hemoglobinhoz. A szén-monoxid-mérgezés nehezen észrevehető, hiszen annak tünetei: rosszullét, szédülés, fejfájás, hányinger és fáradtság könnyen összetéveszthetőek egyéb betegségek tüneteivel. Magas szén-monoxid-koncentráció esetén ájulás, és néhány percen belül halál is beállhat.
Ez a gáz annyira mérgező, hogy ha a lakásunk levegőjének 1,28 térfogatszázalékát eléri, három percen belül halált okoz.
Mivel a szén-monoxid-mérgezések gyakorisága megnő a téli időszakban, így tévesen a fűtési szezonnal hozzák kapcsolatba, pedig az év egészében jelenlévő veszélyről van szó. A szén-monoxid veszélyes mennyiségű feldúsulása a lakásban alapvetően három okra vezethető vissza:
- 1. Nem megfelelő állapotú, nem megfelelően karbantartott tüzelő-és fűtőberendezések.
- 2. A nyílt lánggal égő berendezés levegő utánpótlása nem biztosított.
- 3. Nem megfelelő állapotú, nem megfelelően karbantartott égéstermék-elvezető berendezések.
A balesetek megelőzését úgy alapozhatjuk meg legjobban, hogy a tervezéssel, kivitelezéssel és az üzembe helyezéssel megfelelő szakembert bízunk meg. A halálozási adatok ismeretében, ne becsüljük alá ezeket a feladatokat.
A hőt termelő berendezések üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen az égéshez szükséges oxigén. Egy köbméter földgáz tökéletes elégetéséhez például körülbelül tíz köbméter levegő szükséges. Azok a berendezések, amelyek nyílt égésterűek, vagyis a szoba levegőjét használják az égéshez, szellőzőkön és az ajtók és ablakok légrésein keresztül juthatnak oxigénhez.
A fűtési költségek jelentős növekedésee miatt az utóbbi időszakban igen népszerű a régi nyílászárók cseréje, és helyettük jól szigetelő ajtók, ablakok beszerelése. Az évszázadokon át használt fakeretes nyílászárók légrésein az égéshez szükséges levegő akadálytalanul áramolhatott be a lakótérbe. Az újonnan beszerelt, jól szigetelő nyílászárók légáteresztő képessége minimális, ezért jelentősen csökken az épületbe bejutó oxigén mennyisége. Ha más módon nem biztosított a levegő pótlása, akkor a tüzelőberendezés gyorsan elhasználja az égéshez a helyiség oxigénjét, és minimális vákuum keletkezik. Így a levegő-utánpótlás hiánya miatt a kémény – bármennyire megfelelő műszaki állapotú – nem képes az égésterméket elvezetni, szellőzése megfordul. Egyre tökéletlenebb égés alakul ki, és a szén-monoxid halálos mennyiségben való megjelenése csak idő kérdése.
