A megyéket átnevezik vármegyékre, így Magyarország megyéit az Alaptörvény 11. módosítása után vármegyéknek hívják.

A kormányhivatalokat is, amire néhány hét múlva sor kerül, ugyanis 2023. január elsejétől a hivatal megnevezése Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal.

Amikor két éve Csongrád-Csanád Megye lett Csongrádból, arra a kormány 35 millió forintot különített el. A „vármegye” átnevezések miatt szükséges táblacserék költségei akár a 20 ezer forintot is elérhetik darabonként. A Magyar Közút mintegy 714 darab, megyehatárt jelző táblát üzemeltet, a cserék miatti végleges ár így akár 14-15 millió forint is lehet. Az átmatricázás viszont olcsóbb lehetőséget jelent. 

A júniusban benyújtott javaslatnak voltak ellenzői, többek között Lázár János (akkor még) építési és beruházásügyi miniszter következetesen ellenezte a vármegye megnevezés visszaállítását.

A mai generációk számára a mesék és régi történelmi regények hangulatát idézi az ispánozás, főispánozás, vármegyézés. A megkérdezett fiatalok nagy része nem is érti a szavak jelentését. Vagyis nekik is szólhat az átnevezések üzenete, ahogy Kocsis Máté, a benyújtott javaslatban fogalmazott: "a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti."

A javaslat szerint: „A magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak. A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább éljenek."